Bár nálunk nem tartozik a legnépszerűbb közösségi platformok közé, a WhatsApp erejét jól mutatja, hogy idén februárban már a 2 milliárdot is átlépte a felhasználói bázis. Ezért sem mindegy, hogy milyen könnyen, vagy éppen nehezen terjednek az alkalmazásban a nem éppen hasznos pletykák, rémhírek és a meredekebbnél meredekebb összeesküvés-elméletek.

Csak szépen lassan, egyesével

A Facebook-birodalomhoz tartozó vállalat a blogján jelentette be tegnap, hogy szigorít az egyébként tavaly már szigorított továbbküldési szabályain. Ennek értelmében az úgynevezett gyakran továbbított üzenetek újraküldési limitje ötről mindössze egyre változik. A fogalmat még az említett tavalyi szigorításnál vezették be, és azokra az üzenetekre vonatkozik, amelyet korábban már ötnél többször előzőleg mások megosztottak. Praktikusan ez a nem személyes üzenetek túlnyomó többségét jelenti.

A cég a bejegyzésben ugyan elismeri, hogy a gyakran továbbküldött tartalmak között bőven van akad hasznos és értelmes téma, ám "jelentősen megnőtt azon üzenettovábbítások száma is, amelyeket a felhasználók túlzónak éreztek, és félrevezető tájékoztatást tartalmaztak". A WhatsApp ezért próbálja lassítani az ilyen üzenetek terjedését, amivel egyébként párhuzamosan felerősítheti a platform alapvető célkitűzését, miszerint inkább a személyes beszélgetések felülete szeretne lenni.

A korlátozás alá eső, kettős nyíllal jelölt üzeneteket persze ettől függetlenül egyesével bárki bárhány csevegésbe be tudja majd dobni. Ugyanakkor jó esély van rá, hogy a plusz nyomkodással járó macera a felhasználók többségének elveszi a kedvét a gondolkodás nélküli, ipari léptékű terjesztéstől. A tavalyi szigorítást követően például 25 százalékos csökkenést tapasztaltak a globális üzenettovábbításokban. (Utóbbit azt követően vezették be, hogy egyértelmű összefüggés mutatkozott az Indiában 2018-ban bekövetkezett lincselések és a platformon terjesztett álhírek között.)

A cég egyébként más fronton is küzd a nem rendeltetésszerű használat ellen. A hírek szerint havonta több milliós nagyságrendben gyomlálnak ki olyan fiókokat, amelyek tömeges és automatizált üzenetküldéssel próbálkoznak.

Van baj

Az ellenőrizetlen, sok esetben minden valóságalapot, vagy éppen logikát nélkülöző teóriák és álhírek terjedése már általános problémává vált az összes internetes hálózaton és közösségi platformon. A téma a legutóbbi amerikai elnökválasztás kapcsán került reflektorfénybe, de ahogy az indiai példa is megmutatta, már régen nem csak arról van szó, hogy melyik politikus emelheti az öklét győztesen a magasba.

A koronavírus kapcsán is lehet már nagyon káros eseteket említeni. Az Egyesült Királyságban már a kormánynak is hivatalosan kellett reagálni az összeesküvéselmélet-hívők miatt. Rendkívül korlátolt egyének ugyanis már adótoronyok felgyújtásába kezdtek az országban, "köszönhetően" egy minden tudományos alapot nélkülöző teóriának, miszerint az 5G hálózat okozza a járványt.