A mesterséges intelligencia Daron Acemoglu szerint sem haszontalan, de látványos gazdasági hatásai legfeljebb amiatt lehetnek, ha valahol túl sokat költöttek rá.

Úgy tűnik, hogy a generatív mesterséges intelligencia mégsem indítja be a korábban jósolt, forradalmi gazdasági változásokat, leszámítva, hogy sokan fektetnek túl sokat a technológiába, és ezt meg fogják bánni – idézi az NPR gazdasági oldalán közölt összeállítás Daron Acemoglut, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdászprofesszorát, akit számos kutatási területével összefüggésben a legismertebb MI-szkeptikusok között tartanak számon. A cikk alapjául szolgáló podcast egyébként 10 pontban szedi össze azokat az érveket a tudós segítségével, amelyek szerint erősen túlértékeltek a mesterséges intelligencia képességei és várható hatásai – igaz, párhuzamosan egy olyan epizódot is közzétettek, amelyben ennek az ellenkezőjét (vagyis az MI transzformatív potenciálját) igyekeztek igazolni.

Így vagy úgy, a technológia körül növekvő buborék és a nagy techvállalatok piaci kapitalizációjának több száz milliárd dolláros olvadása azt az egyet már világossá teszi, hogy a hájp hosszú távon fenntarthatatlan. Az iparági szereplőknek ugyanis alapvető kérdésekre kellene meggyőző válaszokat adniuk, miközben az elképesztő fejlesztési és üzemeltetési költségeket finanszírozó befektetők egyre kevésbé érik be ígéretekkel. A generatív MI lényegében ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, mint amikor a ChatGPT először vált nyilvánosan elérhetővé: ilyenek a beruházási költségek, a kiszámíthatatlan hibák, a hallucináció, a tényleges intelligencia hiányából fakadó közömbösség vagy az a statisztikai alapú megközelítés, ami racionális magyarázatok helyett az adatok mintázatainak keresésére korlátozódik.

A probléma fő oka az emberek lebecsülése

A befektetők szemével nézve azonban a legfontosabb (bár az előzőektől nem független) dolog, hogy továbbra sem sorjáznak a technológia értelmes vállalati felhasználásai. Bár a dolgozók közül sokan alkalmazzák rendszeresen, egyelőre nem látszik, hogy a piaci cégek tömegesen építenék be üzletükbe a technológiát, ami Acemoglu szerint a modern irodai feladatok nagy többségénél el is vérezne. A közgazdász úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia az emberi tevékenységek kevesebb mint 5 százalékára lehet hatással, és a következő évtizedben legfeljebb 1,5 százalékkal növelheti a GDP-t – ami persze nem elhanyagolható, de a forradalmitól azért messze van. Úgy látja, hogy az iparágban nem ismerik fel, milyen sokoldalúak az emberi készségek, ez pedig az emberek alul- és a gépek túlértékeléséhez vezet.

Az MI-nek tulajdonítható termelékenységnövekedést ettől függetlenül is kiábrándítónak tartja, miközben semmi sem utal arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia belátható időn belül, az ígéreteknek megfelelően sokkal jobbá válna. Egyelőre nem lát arra sem bizonyítékokat, hogy a technológia érdemben az emberi munkaerő helyettesítőjévé vált volna bármely munkakörben, bár azt ő is elismeri, hogy bizonyos szakmákban információs eszközként segíti a munkavégzést. A gazdaságnak ugyanakkor hatalmas területei vannak, amelyeket az MI-technológia alig érint, miközben az irodai munkához "egyszerűen túl buta és megbízhatatlan". Az így elérhető költségcsökkentést ennek megfelelően "enyhének" nevezi, miközben nyilvánvaló akadályok jelentek meg az MI "exponenciális fejlődése" előtt is.

Részletek az NPR oldalán »

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.