A Futurism szerdán közölt összeállítása szerint egyre több szakértő figyelmeztet azokra a korai jelekre, amelyek arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia körüli felhajtás szükségszerű összeomláshoz vezet majd, a buborék kipukkanása pedig katasztrófával is végződhet. A lap ezzel kapcsolatban a brit székhelyű MacroStrategy Partnership makrogazdasági kutatócég egyik vezetőjét idézi, aki a közelmúltban egy podcastban beszélt az aggasztó jelenségekről. Szerinte alapvető probléma, hogy az MI a mai napig "bizonyítatlan", vagyis nem olyan technológia, amelynek működését bizonyítékokkal demonstrálták volna.

Ennek alapján a "fake it till you make it” (kb. színleld, amíg egyszer csak sikerül) hozzáállás szokás szerint hasít a Szilícium-völgyben, de a többiek inkább úgy vannak vele, hogy ha a kígyó megmarta őket, akkor a gyíktól is félnek. Egy másik technológiai részvényelemző az internetes dotkomlufihoz vagy az autonóm vezetéshez hasonló forgatókönyvet vizionált, amihez a Futurism hozzáteszi, hogy a technológiai ipar vezető szereplői közül is többen úgy látják, rossz véget érhetnek a dolgok. A Stability AI korábbi vezérigazgatója, Emad Mostaque például úgy fogalmazott, hogy "ebből lehet minden idők legnagyobb buboréka".

Mostaque egyébként rendszeresen kritizálta a bevétel hajszolását a kiforratlan MI-technológiákkal, bár ehhez azt is hozzátette, hogy a generatív MI megfelelő kutatása hamar kifizetődne, és sokkal több gazdasági értéket teremthetne a már említett önvezető járműveknél, amelyek fejlesztésébe érdemi megtérülés nélkül öltek bele 100 milliárd dollárt. Ehhez a nyitott modelleket tartaná megfelelőnek, különösen a szabályozott ágazatokban, a befektetők pénze nélkül azonban leküzdhetetlen akadályt jelentenek az MI-szolgáltatások fejlesztésének és üzemeltetésének elképesztő költségei.

Az all-in nem mindig nyerő

Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, az amerikai piac az elmúlt két év legizmosabb negyedévén van túl a kockázati befektetéseket tekintve, és a látványos növekedés nem kis részben a mesterséges intelligenciában utazó induló vállalkozásoknak volt köszönhető. Ebben megint csak vannak, akik párhuzamokat fedeznek fel az ezredfordulós dotkomválsággal, ugyanis egyelőre nem látszik az MI-technológiák fejlesztésére fordított befektetések várakozás szerinti megtérülése, lassan pedig elérkezik az idő, amikor azoknak a gyakorlatban is igazolniuk kellene a kiadásokat.

A Futurism által idézett szakemberek felhívták a figyelmet a mesterséges intelligencia néhány szembeszökő hiányosságra, köztük a sokat emlegetett hallucinációkra, amit a Glasgow-i Egyetem kutatói éppen most neveztek félrevezető terminológiának az MI értelem nélküli süketelésére. A problémát mindenesetre sokan tartják a technológia olyan meghatározó tulajdonságának, amit ebben a megközelítésben lehetetlen lesz megoldani, a megbízhatatlan MI-nek viszont nehéz lesz hasznát venni. Emellett egyre nagyobb kihívást jelent modellek energiaéhsége is: a Google környezeti terhelése például csaknem másfélszeresére nőtt az elmúlt öt évben, zömében az MI-őrület következményeként.

Ahogy írtuk, a vállalat ennek ellenére arról beszél, hogy az MI képességei kamatoztathatók a környezetvédelemben, vagyis egy ideig még tovább növekedhet náluk az üvegházhatású gázok kibocsátása, de a későbbiekben biztosan csökkenni fog. Ezt természetesen most sem támasztották alá konkrétumokkal (lásd az MI-technológia bizonyítatlanságát), így azon sem kell csodálkozni, ha az életkoruk okán is sokat tapasztalt iparági szereplők nem feltétlenül optimisták a dolog kifutását illetően.