A Google tegnap bejelentette, hogy "a nagy érdeklődésre való tekintettel" újabb régiókban és újabb partnerekkel bővül az a tavasszal meghirdetett tesztprogram, melynek keretében az alkalmazásáruházából letöltött appoknál nem kizárólag a cég saját fizetési megoldását lehet használni.

A User Choice Billing első haszonélvezője az a Spotify, amely régóta harcol a mobil platformszolgáltató óriások ellen, mivel véleménye szerint azok visszaélnek domináns pozíciójukkal, többek között azzal, hogy a felhasználók számára nem biztosítanak választási lehetőséget a használt elektronikus fizetési rendszer tekintetében.

A svéd zenei szolgáltató témában kiadott saját közleménye ennek megfelelően kellően vidám hangvételű. Ebből kiderül, hogy a hét elejével megkezdődött az új rendszer éles implementálása, amelyet első körben a pilotprogram terepeként meghatározott térségekben (többek között az EGK területén, Indiában, Japánban és Ausztráliában) próbálhatnak ki a felhasználók.

A pilotprogramba kezdetben (zöld), illetve újonnan (kék) bevont országok 

A Google posztjából azonban az is kiderül, hogy az egyelőre még mindig kísérletként minősített kezdeményezést további földrajzi régiókra terjesztik ki, köztük a cég hazai piacára, az USA-ra. A Spotify ígérete szerint az elkövetkező hetekben egyre több országban jelenhet meg az alternatív fizetés lehetőség. Utóbbi konkrétan a cég saját megoldását jelenti, így jelentősen olcsóbbá válik számára a tranzakciók kezelése.

Talán önként, de biztos nem dalolva

Bár a két nagyvállalat most egymás hátát lapogatva dícséri agyon a másikat, amiért ilyen remek partnerséget hoztak össze, a Google esetében ez a mosoly nem feltétlenül őszinte. A cég ugyanis komoly bevételtől esik el azzal, hogy nem szorítja rá a Google Pay fizetési rendszer használatára a fejlesztőket. A keresőóriás önként elindított "liberalizációs" programja leginkább azért született meg, mert a világ szabályozó hatóságai egyre jobban szorongatják a domináns pozícióban lévő technológiai vállalatokat, hogy azokat tisztességesebb játékra kényszerítsék.

Dél-Koreában például már tavaly elfogadták azt a törvényt, amely előírja a platformszolgáltatóknak, hogy biztosítani kell a fejlesztők számára a lehetőséget egy külső fizetési szolgáltatás használatára, legyen szó magának az appnak az árának a kifiztéséről, vagy a programon belül elérhető extra tartalmak, előfizetések rendezéséről. Gazdasági szempontból ennél is fontosabb lépésnek tekinthető az, hogy az Európai Parlament a nyáron fogadta el azokat az új szabályozási kereteket, amelyek lényegesen korlátozzák a nagy technológiai platformok mozgásterét.