Versenyjogi kifogásokkal az európai hatóságokhoz fordul a Spotify az Apple üzleti gyakorlata miatt - jelentette be a cég alapító-vezetője ma egy külön blogposztban. A svéd vállalat akciójának különös aktualitást ad, hogy nemrégiben hasonló témában az egyik tengerentúli elnökjelölt is kardot rántott a techóriások ellen.
Nem egyenlő esélyekkel
A svéd vállalatot irányító Daniel Ek által jegyzett írás a fair verseny fontosságának hangsúlyozásával indít, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok közül a legjobb innovációkkal rendelkezők kerüljenek ki győztesen. Ezt nem látja a cégvezér biztosítottnak az Apple ökoszisztémájában, és ezért élnek hivatalos beadvánnyal a riválissal szemben. A döntést majd az Európai Bizottságnak (EB) kell meghozni, amely az EU illetékse szerve ebben a témában.
A Spotify álláspontja szerint ütközik a megkülönböztetés nélküli verseny szellemével az, hogy az App Store-ból elérhető alkalmazásokból indított kifizetések 30 százalékát lefölözi az amerikai vállalat, miközben ugyanebben az alkalmazásboltban saját szolgáltatásaival is versenyez a külsős megoldásokkal. Utóbbival önmagában egyébként nem lenne problémája a svédeknek, ám azzal igen, hogy meglátásuk szerint a választási lehetőségek redukálásával és különböző szabályokkal olyan játékteret alakít ki Cupertino, amiben nem egyenrangú félként versenyeznek az alkalmazások.
Példaként Ek a már említett appon belüli jutalékot említi. Az Apple esetében ugye ez egyik zsebből a másikba kerül, míg a Spotifynál csak az árak emelésével lehetne a "pénzüknél maradni". Ez viszont természetesen oda vezet, hogy az európai zenei streamingért relatíve többet kellene fizetni a fogyasztóknak, ami nyilván nem tenne jót az eladásoknak.
Nem kívánt mellékhatások
Ugyan elméletben meg lehet kerülni az Apple kifizetési rendszerét, és így megúszni a sarcot, de a Spotify szerint ekkor életbe lép egy csomó technikai korlátozás és felhasználói élményt csökkentő mechanizmus. A blogbejegyzés példaként itt a vásárlókkal történő direkt kommunikációt megnehezítő, vagy éppen teljesen ellehetetlenítő eseteket hoz fel. Idővel a Spotify és más hasonló cipőben járó versenytársak teljesen kiszorultak egy sor általános Apple szolgáltatásból, mint amit a Siri, a HomePod vagy az Apple Watch nyújt.
A Spotify a fentiek miatt három dolgot szeretne kikényszeríteni az EB-nek címzett beadványával. Egyfelől azt, hogy az App Store-ban saját képességeik alapján dőljön el a fogyasztókért folyó rivalizálás, és ne befolyásolja mindezt, hogy ki a tulajdonosa az alkalmazásáruháznak. Cél lenne továbbá az is, hogy a vásárlók lényegi döntést hozhassanak arról, milyen fizetés rendszert használnak, anélkül, hogy más megoldásokat külön pénzügyi vagy technikai terhekkel sújtana az Apple. Végezetül a Spotify szeretné kiharcolni, hogy az alkalmazásboltok tulajdonosai ne tudják ellenőrizni, irányítani a felhasználók és a szolgáltatók közötti kommunikációt azzal, hogy véleményük szerint nem fair hivatkozással megtagadnak bizonyos információk, például akciókról szóló tájékoztatók továbbítását.
Felnégyelni?
Miközben ebben a konkrét ügyben nem holnap várható döntés (hiszen az európai hatóságok malmai meglehetősen lassan őrölnek) a téma úgy tűnik, most már trendszerűen bukkan fel újra és újra. A hatalmasra hízott technológiai cégek ugyanis kezdenek a kormányok fejére nőni, amit egy idő után valahogy utóbbiaknak is kezelnie kell. Az adóparadicsomi trükközésen át a zavaros adatkezelési ügyekig bezárólag sok példát lehetne hozni arra, mivel szereztek rossz pontokat ezek a mamutok az elmúlt évek során.
A probléma az Egyesült Államokban is napirenden van. Olyannyira, hogy egy (jelen pillanatban nem túl esélyes) demokrata elnökjelölt konkrét választási programpontot csinált a techóriások megregulázásából, amiben akár utóbbiak feldarabolása is egy eszköz lehet. Elizabeth Warren demokrata szenátor többek között azt is ezeknek a cégeknek a fejére olvasta, mint ami a Spotify-t is zavarja: a politikus javaslata a platformsemlegesség jegyében kizárná, hogy valaki egyfelől üzemeltetője legyen a piactereknek, másfelől ugyanott árulja a saját termékeit is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak