Egy középsúlyú elnökaspiráns konkrét programpontot csinált az Amazon, a Google vagy a Facebook szétdarabolásából, a szellemet pedig akkor is nehéz lesz visszazárni a palackba, ha végül nem őt indítják az elnökségért.

Elizabeth Warren demokrata szenátor december végén, pártjában legelsőként jelentette be, hogy elnökjelöltségre pályázik a 2020-as amerikai választásokon. Az eredetileg pénzügyi jogászként dolgozó szenátor politikusként sem távolodott el a banki szabályozási ügyektől, mostani programjának elemei pedig a munkavállalói jogokkal, az igazságos bérezéssel vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak. Ennek jegyében küzdelmet ígért a milliárdosok és a nagyvállalatok, illetve az általuk felbérelt politikusok ellen, a legfontosabb célja pedig saját megfogalmazása szerint az lenne, hogy végre mindenkire egyformán érvényes játékszabályokat teremtsen.

A különböző közvélemény-kutatások Warren népszerűségét 7 és 9 százalék közé lövik be, amivel a harmadik-negyedik helyen áll az elnökjelölt-aspiránsok között, jóval lemaradva a két jelenlegi éllovas mögött. Bár a tengerentúli elemzők szerint nem valószínű, hogy a verseny legvégén ő is labdába rúghat, a múlt hét végén olyan tervet lengetett be, ami a kommentárok alapján akkor is nagy hatással lehet a technológiai szektorra, ha a demokraták valaki mást indítanak az elnöki székért. A javaslat a nagy amerikai techcégek feldarabolásáról szól, ami a platformsemlegesség jegyében kizárná, hogy valaki egyfelől üzemeltetője legyen a piactereknek, másfelől ugyanott árulja a saját termékeit is.

Véget vetne annak, hogy a politikát is a techcégek csinálják

A szenátor ennek érdekében új szabályozókat állítana fel, amelyek feladata az óriásira hízott vállalatok korábbi összeolvadásainak felülvizsgálata lenne, mivel álláspontja szerint az ilyesmi nem csak a piaci versenyt lehetetlenti el, de közvetve a demokratikus társadalom működésére is káros hatással van. Warren a javaslatot tartalmazó levelében név szerint is említ néhány társaságot, hozzátéve, hogy ennél sokkal több vállalatról lenne szó: ilyen a Facebook és az Instagram vagy a WhatsApp szétválasztása, az Amazon és a Whole Foods felvásárlásának semmissé tétele, vagy akár a Google és a Nest korábbi akvizíciójának érvénytelenítése.

A tervnek fontos része, hogy a cégeknek alapértelmezett módon megtiltaná bármilyen felhasználói adat harmadik féllel való megosztását. A képviselő legutóbbi kampányeseményét is a New York-i Queensben tartotta, ahol az Amazon új központot épített volna a városi kormányzat több mint bőkezű támogatásával, végül azonban sértődötten visszavonult a lakosság és néhány helyi politikus ellenállására hivatkozva. Warren ezzel kapcsolatban ismét elmondta: meg kell akadályozni a nagy techvállalatok új generációját, hogy politikai súlyukat latba vetve a maguk kedvére alakítsák a szabályozást, gazdasági erejüket kihasználva pedig megfojtsanak vagy felvásároljanak minden lehetséges versenytársat.

A javaslat ebben a formájában két csoportra osztaná az érintett cégeket: az egyik kategóriába a 25 milliárd dollár feletti éves bevételt termelő társaságok kerülnének, a másodikba pedig azok, amelyek 90 millió dollár fölötti forgalmat csinálnak, de nem érik el a 25 milliárdot. A szabályozás tervezett változtatásai mindkét csoportra vonatkoznának, kivéve, hogy a 25 pluszos cégeket automatikusan platformszolgáltatónak minősítenék, és a trösztellenes törvények értelmében szükség szerint külön vállalatokra bontanák. Így az Apple-nek például el kellene döntenie, hogy az App Store-t üzemelteti, vagy saját alkalmazásait árulja benne, mert a kettő egyszerre nem lesz lehetséges.

A most belengetett változtatások két alapvető célja tehát a versenyellenes gyakorlatok felszámolása, ami egyrészt a versenytorzító hatású cégfelvásárlások tilalmát jelenti akár visszamenőleges hatállyal, másrészt a technológiai platformok nem jelenhetnek meg eladóként saját áruházaikban, ahol lemásolják és erőltetett árversenyben tönkreteszik a náluk gyengébb konkurenciát. Mindezt egyébként az európai, azon belül is a német szabályozáshoz lehet hasonlítani, ahol éppen nemrég merült fel a Facebook szankcionálása a különböző alkalmazásokon keresztül való adatgyűjtés miatt.

Csak annyi biztos, hogy a dolgok nem maradnak a régiben

A javaslat ellenzői legelsősorban éppen erre hivatkoznak: szerintük a körülményes európai szabályozás már bebizonyította, hogy az ottani piaci szereplők pont ezáltal válnak versenyképtelenné, hiszen nem véletlen, hogy a globális élmezőnyben nem igazán találhatunk európai techvállalatokat. Mások viszont már azt is óriási előrelépésnek tartják, hogy ilyen ötletek egyáltalán felmerültek ezen a szinten – a támogatók úgy látják, hogy a szóban forgó szervezetek tevékenysége már a szabad sajtó felszámolásával fenyeget, illetve azzal, hogy teljesen bekebelezik és végső soron összeomlasztják az amerikai kereskedelmet.

Miután a technológiai szektor megreformálása folyamatosan napirenden van az Egyesült Államokban, és a közvélekedésben egyre inkább a Big Tech vállalatok töltik be az első számú "nagyvállalati közellenség" szerepét, Elizabeth Warren bejelentését is érdemes komolyan venni. Nem elsősorban azért, mert a legesélyesebb elnökjelölt-jelölt programjáról an szó, hanem mert a vita leegyszerűsítve már a trösztellenes elveken alapuló reformok és a populista géprombolás között zajlik, vagyis a technológiai multiknak mindenképpen az eddigi status quo változására kell készülniük.

Az iparág tényleges működése még sosem volt ennyire a figyelem középpontjában, és annak ellenére, hogy néhány alkalommal (Microsoft, AT&T) így is indultak trösztellenes vizsgálatok, a meccsek a bíróságon és a szövetségi ügynökségeken, nem pedig a nagyközönség előtt zajottak. Erre példaként a Microsoft esetét hozzák fel, amely a 90-es évek elején kifejezetten jó megítélésű márkának számított az USA-ban, de a monopolhelyzetével kapcsolatos vizsgálatok, a vizsgálatok által felszínre hozott üzleti gyakorlatok, vagy éppen Bill Gates nagyképű viselkedése a nyilvános szenátusi meghallgatáson, alaposan megtépázták a vállalat reputációját.

Mivel a trösztellenes vizsgálatok eddig leginkább az árak boncolgatásában merültek ki, a techcégek újabb generációja ügyesebben el tudta kerülni azt a fajta figyelmet, amit annak idején a Microsoft kapott. Egy érdemi szabályozási reform azonban teret adhat azoknak az újabb keletű szempontoknak, amelyek arra is kiterjednek, hogy a koncentrált vállalati erő milyen módon torzítja el az adott piaci szegmenseket – ebben a tekintetben pedig a jelenlegi piacvezetők sem különböznek sokban a PC-szegmenst zsebrevágó Microsofttól. Az Amazont például már jó ideje vádolják azzal, hogyaz  e-kereskedelmi platformján gyűjtött adatok elemzésével pontosan meghatározza a termékek aktuális vagy jövőbeni sikerességét, majd kijön a saját ajánlataival, aláígérve a többi kereskedőnek. Eddig azonban sem az Amazonnak, sem a Google-nek vagy a Facebooknak nem igazán kellett a bíróságon is megvédenie az igazát ilyen és hasonló ügyekben.

Piaci hírek

Linus Torvalds eligazította a generatív mesterséges intelligenciát

Már nagyon hiányzott a megfelelő iránymutatás a linuxos közösségnek.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.