A még most is csak 21 éves Joshua Browder 2014-ben kezdte el fejleszten a DoNotPay nevű chatbotot, ami ingyenes jogi segítséget nyújtott a hétköznapi jogi problémákkal bajlódó felhasználóknak. Ilyenek voltak például a parkolócédulák és gyorshajtási bírságok, vagy a késések és kimaradó járatok miatti kártérítések kérdése. A maga műfajában elsőként elindított alkalmazás működésének első két évben 250 ezer esetből 160 ezer sikeres beadványt jegyzett a parkolási ügyekben, és állítólag ezzel 4 millió dollár spórolt meg a londoni vagy New York-i autósoknak – mindezt ráadásul ingyen tette, hiszen a DoNot Pay még csak sikerdíjat sem szedett senkitől.
A gyorsan fejlődő szolgáltatás tavaly már több mint ezer témát kezelt: nem csak a hajléktalanoknak vagy a menekültstátuszért folyamodóknak adott tanácsokat, de a fogyasztói és munkavállalói jogok területére is kilépett, sőt akár a munkahelyi zaklatással kapcsolatban is képes volt használható támogatást adni. Akkor összességében már olyan statisztikákat közöltek, a robot ügyvéd több mint fele részben sikerre viszi az ügyeket. Ez a repertoár bővülésével nyilvánvaló eredménynek számított, bár az is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó esetek nem voltak kifejezetten bonyolultak.
A DoNotPay rendszerére ugyanis előszeretettel hivatkoznak mesterséges intelligenciaként, ám a valóságban egy chatbotról van szó. Ez elvileg a rendhagyó módon megfogalmazott panaszokat is képes lehet értelmezi, ami viszont a gyakorlatban már csak ritkán igazolható, sőt a társalgási stílussal sem tud sokat kezdeni. Amikor igen, akkor viszont komoly összegeket spórolhat meg ügyfeleinek. Persze a szolgáltatás nem is a profi jogászok kenyerét akarja elvenni: az alkalmazás inkább azoknak konkurencia, akik kemény pénzekre veszik le az ügyfeleket teljesen típusos ügyekben is.
Sorra kerültek a gondatlan adatkezelők is
Az iOS-alkalmazás formájáan (is) elérhető DoNotPay legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy ismét új vizekre evez: abban is segíteni fog a felhasználóknak, hogy az egyes szolgáltatóknál "zárolják" a személyes adatokat érintő beállításaikat, és abban az esetben fel is jelenthessék a társaságokat, ha adataik mégis valamilyen formában a nem megfelelő kezekbe kerülnek. A dolog előzménye, hogy az Equifax hitelbíráló 2017-es, 143 millió ügyfelet érintő adatvesztésének nyomán 25 ezren a DoNotPay alkalmazás segítségével indítottak keresetet a vállalat ellen.
Browder a Business Insider kérdésre elmondta, hogy ő maga is érintett volt a Cambridge Analytica év eleji botrányában, vagyis a Facebookon keresztül az ő adatait is legyűjtötték és eladták. Szerinte ez akkor még kirívó esetnek számított, azóta viszont eljutottunk oda, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos ügyintézés lett a DoNotPay felhasználói által leggyakrabban kért vagy javasolt új funkció. Browder úgy látja, hogy az említett Equifax hibáját (a cég egyáltalán nem titkosította az adatokat) egy informatika szakos középiskolás sem követné el, ő pedig meg akarja büntetni az inkompetens cégeket, egyúttal meg akarja védeni a felhasználókat is attól, hogy a személyes adataikat büntetlenül adják-vegyék.
Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »
A most bevezetett frissítések két ágon futnak. A személyes adatok beállítása alatt azt az útmutatást kell érteni, amelyben a rendszer végigvezeti a felhasználókat a közösségi alkalmazások biztonsági beállításain, kilőve a személyre szabott Twitter-hirdetéseket, a törölve a facebookos előzményeket vagy letiltva a többi Instagram-fiókot a felhasználó online állapotának kijelzéséről. A másik ág a "visszaütés", vagyis a jogi lépések megtétele konkrét incidensek nyomán. A DoNotPay egyrészt segít felmérni a helyzetet (tehát meghatározni, hogy valóban meghekkelték-e a felhasználó adatait), szükség szerint pedig a feljelentést is elküldi a nevében a megfelelő helyekre.
A szimpatizásnsoknak jó hír, hogy Joshua Browder már nem a szabadidejében, hanem főállásban viszi a DoNotPay-t: az erre a célra létrehozott startup vállalkozásba egy befektetői csoport is beszállt 840 ezer fonttal (kb. 1,1 millió dollárral).
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak