A robotok jelentősége nem az, hogy megkönnyítik a pizzarendelést – írta nemrég Twitter csatornáján Joshua Browder, a DoNotPay néven futó online szolgáltatás tervezője. A 19 éves stanfordi egyetemi hallgató két évvel ezelőtt drótozta össze azt a robot ügyvédet, amely a maga műfajában elsőként ingyenes jogi segítséget nyújt a parkolócédulákkal és gyorshajtási bírságokkal pórul járt sofőröknek, vagy például a késések és kimaradó járatok miatt kártérítésre hajtó utasoknak.

A DoNotPay rendszere egyelőre a londoni és New York-i felhasználók problémáival foglalkozik, és nem is sikertelenül. Az elmúlt két évben az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás eddigi 250 ezer beadványából 160 ezer – vagyis a beadványok közel kétharmada – bizonyult sikeresnek a parkolási bírságok ügyében, ezzel a robot ügyvéd összesen 4 millió dollár körüli összeget spórolt meg a megbüntetett autósoknak. Fontos, hogy szolgáltatás még sikerdíjat sem számol fel senkinek.

Nem intelligens, de azért okos

A DoNotPay robotot sok beszámolóban mesterséges intelligenciának nevezik, ami a front-office képességeit tekintve elég távol áll a valóságtól. A rendszerbe való regisztrációt követően egy minimalista felületen küldhetjük be panaszunkat, amelynek alapján a robot különböző kérdésekkel terelget a megfelelő űrlap felé, hogy végül a szükséges adatok megadását követően egy kész beadványt bocsásson a felhasználó rendelkezésére. Az állítólagos gépi intelligencia azonban ennyire képes, amikor a panaszokat próbálja értelmezni:
 

Ez nem az igazi, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a DoNotPay a bemutatkozáskor azzal henceg, hogy csomó mindenre tud válaszolni, még arra is, hogy törvényes dolog-e lelőni egy borzot. Ha második nekifutásra azonban hajlandóak vagyunk összeszedni magunkat, és igen-uram-nem-uram stílusú beszélgetésbe kezdünk a robottal, akkor már eredményesek leszünk:
 

Az űrlapot ezek után már nem töltöttük ki, de a lényeg, hogy személyes adatainknak, a büntetés azonosításának és a behatárolt körülményeknek – ebben az esetben egy vészhelyzetnek – megfelelő adatok bevitele után jutunk hozzá magukhoz a beadványokhoz, amelyek a fenti statisztika szerint jó eséllyel meg is állják majd a helyüket. Ez még mindig nem a reklámozott AI, de a rendszer hatékonyan reagál a különböző tényállásokra, és elkészíti a megfelelő formájú fellebbezést.

Még a hatóságnak is tetszik (?)

Browder úgy látja, hogy a tilosban parkolókat jó részt igazságtalan vagy aránytalan büntetésekkel sújtják, pedig sokan közülük egyáltalán nem akarják megszegni a szabályokat. Ő maga botcsinálta programozóként akkor állt neki a DoNotPay elkészítésének, amikor 18 éves korában rövid időn belül harminc cédulát gyűjtött be London különböző részein, és sok esetben úgy látta, hogy a szabályok mintha csak az autósokra vonatkoznának, de a helyi hatóságokra már sokkal kevésbé.

A robot ügyvédben nem maga a technológia vagy az összetett funkcionalitás az érdekes, hanem az, hogy a jelek szerint a pizzarendelésen vagy a levélszemét gyártásán túl valóban másra is lehet használni az online robotokat. Browder most egy olyan fejlesztői platformot vizsgál, amelynek alkalmazásához csak jogi ismeretekre van szükség, programozói képességekre viszont nincs. Ezzel aztán bárki elkészíthetne egy hasonló chatbotot, amely a megfelelő területen egyszerű jogi tanácsadást nyújthatna.
 

— Joshua Browder (@jbrowder1) 2016. június 26.

A DoNotPay közben az amerikai médiahatóság (FCC) vezetőjének figyelmét is felkeltette, aki "internetes Robin Hoodnak" nevezi a robot készítőjét. Ajit Pai szerint a DoNotPay rengeteg pénzt és vesződséget spórol mindenkinek, sőt egy Twitter-üzenetben azt javasolja neki, hogy vegye fel a kapcsolatot az állami-kormányzati mobil fizetések egyszerűsítésén dolgozó, PayIt nevű kansasi startup vállalkozással. Ennek az üzenethez kapcsolódó párbeszéd alapján nem is lesz semmi akadálya.