Egy sor intézkedéssel ellensúlyozta a Kaspersky, hogy az utóbbi másfél-két évben szinte csak valamilyen botránnyal összefüggésben került elő a neve. 2017-ben először csak az amerikai hadseregtől, majd minden kormányzati rendszerből kitiltották a termékeit. Még Magyarországon is felmerült, hogy tiltólistára került a cég. A bajt tetézte, hogy közben kiderült, a cég védelmi szoftvereit kémkedésre használták.
A vállalat stratégiát váltott, hogy helyreállítsa a bizalmat a termékei iránt. Infrastruktúrája egy részét Zürichbe költöztette a szigorú svájci adatvédelmi szabályok miatt. Több országban nyitottak olyan átláthatósági központot, amelyekben lehetőséget adnak forráskódjaik ellenőrzésére. A zürichi mellett ilyen működik tavasz óta Madridban, valamint napirenden van egy Kuala Lumpur-i és São Paulo-i központ megnyitása is.
A bizalom erősítését szolgálta, hogy a vállalat a régióban is erősítette a jelenlétét, így egy ideje Magyarországon is van közvetlen képviselete. Régiónkban nagy növekedési potenciál van – mondta a Kelet-Európáért felelős igazgató, Miroslav Kořen budapesti sajtótájékoztatóján.
Zsarolás helyett zsarolás
Miroslav Kořen, valamint a magyar képviselet vezetője, Tóth Árpád country manager is beszélt azokról az új biztonsági kihívásokról, melyek a közeljövőt meghatározzák. A kritikus infrastruktúrák védelme és a gyártóvállalatok hálózatai mellett – mely területek szintén fontosak a Kaspersky fejlesztéseiben – ilyen például a kiberzsarolás egy új módszere. A stalkerware-nek nevezett károkozók valójában speciális kémprogramok, melyek nem titkosítják az adattárolók tartalmát, hanem olyan kényes adatokat (fényképek, üzenetek, videofelvételek stb.) szivárogtatnak, melyek alkalmasak az áldozatok megzsarolására. (Az elnevezést pár éve használják, de csak a múlt évben kezdték külön kezelni a biztonsági szakemberek.)
A probléma kezelésére létrehoztak egy weboldalt, amely kizárólag a stalkerware-ekkel foglalkozik. A kezdeményezéshez többek között az Avira, az Electronic Frontier Foundation, a G Data és a Malwarebytes is csatlakozott.
Miroslav Kořen beszélt a kritikus infrastruktúrák védelmét erősítő Antidrone megoldásról is, melyet októberben jelentett be a Kaspersky. A rendszer a polgári drónok új támadási vektorként jelennek meg különböző létesítményeknél. A harmadik fél szenzorait és neurális hálózatot használ a drónok érzékelésére, ha azok tiltott területre tévednének. Első körben csak jelez a drón vezetőjének, de ha szükséges, bekapcsol az a modulja, amely képes földre kényszeríteni a drónt. A Kaspersky szoftvere képes videokamerákkal és audioérzékelőkkel, de akár radarokkal is együttműködni.
A neurális hálózat feladata a drón típusának beazonosítása. Így lehet olyan zavaró jelet küldeni az eszköznek, amely megszakítja a kapcsolatot az irányítással. Ilyenkor a drón vagy visszatér a kiinduló pontjához, vagy a földre ereszkedik.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak