Hamarosan az amerikai szenátusnak kell döntenie arról a törvénytervezetről, amely a Kaspersky Lab biztonsági termékeinek a hadseregben való használatára vonatkozó tiltást léptetne életbe, írta meg a Reuters. És, hogy mi bajuk van a katonáknak a Kaspersky szoftvereivel? Az, hogy fejlesztőjük egy orosz cég. Egészen pontosan Moszkvában található a vállalat központja, és ennél nagyobb vörös posztó talán nem is lehetne az amerikaiak szemében.

Tovább hűl az orosz-amerikai viszony

A hidegháború végével, az 1990-es években úgy tűnhetett, hogy a két nagyhatalom megbékél egymással, és sok tekintetben közeledtek is az álláspontok. Vlagyimír Putyin hatalomra kerülésével aztán fokozatosan megváltozott a viszony, aminek a Krím-félsziget bekebelezése és Kelet-Ukrajna destabilizálása sem tett jót. Valamint az a törekvés sem, amelynek során orosz hackerek külföldi célpontokat támadnak (most például a Petya révén), illetve dezinformációs tevékenységet folytatnak és szélsőséges pártokat támogatnak európai országokban.

Ennek akarják elejét venni az amerikaiak, arra hivatkozva, hogy a Kaspersky Lab termékeivel sebezhetővé válhatnának az orosz kormány befolyásolási kísérleteivel szemben. A Donald Trump elnökké választását övező botrányok, az elektronikus szavazórendszerek meghackelésének vádja nyilván nem váltak az orosz fejlesztésű szoftverek amerikai alkalmazásának előnyére.

A javaslat azután került terítékre, hogy az FBI számos, a Kaspersky Lab alkalmazásában álló munkavállaló otthonát meglátogatta – házkutatási parancs nélkül. Az anyavállalat nem reagált mindenre kiterjedően, csupán annyit ismert el egy rövid közleményben, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda emberei valóban kapcsolatba léptek amerikai alkalmazottjaik egy részével.

A Kaspersky ugyanakkor már nyilatkozott korábban is a témával kapcsolatban, és akkori állítása szerint teljes mértékben kész együttműködni az amerikai kormányzati szervekkel, hogy bebizonyíthassa: ártatlanul vádolják az orosz vezetésnek való kémkedéssel.

Moszkvában persze más a helyzet

Orosz földön persze egészen más a szituáció, fordított helyzetben: az amerikai cégek a profitért cserébe hajlamosak lefeküdni a szláv medvének. Nemrég például a Google kénytelen volt lehetővé tenni, hogy az Androidra külső fejlesztésű keresők és appok is előre telepítetten felkerülhessenek. Az orosz, webes kereséssel foglalkozó Yandex könnyebben kézben, ellenőrzés alatt tartható, a rajta átáramló információval együtt, mint az amerikaiak szolgáltatása. Nem véletlen tehát, hogy a versenyhivatalnak beadott panasza kormányzati szintű támogatást kapott.

Az orosz hatóságok ráadásul elővették a kínai receptet: a külföldi szállítókat arra kötelezik, hogy adjanak hozzáférést a biztonsági termékeik forrásához, hogy abban felderíthessék az esetleges backdoorokat. Az amerikai biztonsági szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a forráskód ellenőrzése során nemcsak a backdoor-mentességről bizonyosodhatnak meg, hanem olyan biztonsági réseket is felfedezhetnek, amelyekkel később visszaélhetnek.

Az amerikai hatóságok figyelmeztették az érintett cégeket annak kockázatára, hogy ez a gyakorlat alkalmas lehet arra is, hogy az oroszok kibertámadásokat intézzenek amerikai célpontok ellen. Ugyanakkor nem tudják megakadályozni a cégeket az ilyen alkuk megkötésében, csak akkor, ha az ellenőrzés olyan termékre vagy technológiákra vonatkozik, amit például amerikai katonai rendszerekben is használnak, vagy sértik az Oroszország elleni szankciókat.