Két éves jogi hercehurcát zárt le az oroszok „monopolellenes” szervezete és a Google. Utóbbi beleegyezett abba, hogy a szláv medve hazájában megnyissa Android platformját a külső fejlesztésű keresők és alkalmazások előre telepítése előtt.

Orosz embernek orosz keresőt!

Az Orosz Szövetségi Versenyhivatal hétfőn jelentette be, hogy a Google felhagy eddigi gyakorlatával. A vállalat korábbi, telefongyártókkal kötött megállapodása szerint exkluzivitást és elsőbbséget kapnak az amerikai keresővállalat saját mobilalkalmazásai az Oroszországban forgalomba hozott androidos okostelefonokon. Ez most megszűnik, és a jövőben a keresőmotorok tekintetében is nagyobb szabadságot kapnak a telefongyártók.

Vajon ennyire szívén viselné az orosz autoriter vezetés az okostelefon-használók választási szabadságát, merül fel a kérdés. Nos, Moszkva nagy ívben tesz az egyéni érdekekre, a probléma gyökerét az orosz illetőségű, webes kereséssel foglalkozó Yandex háza táján kell keresni. Mivel a vállalat hazai, nyilván könnyebben kézben, ellenőrzés alatt tartható a rajta átáramló információ, mint az amerikaiak szolgáltatása esetében. Nem véletlen tehát, hogy a versenyhivatalnak beadott panasz kormányzati szintű támogatást kapott.

A Google egyébként már tett egy gesztust az orosz szabályozók irányába: pár hónapja elérhetővé tett egy új Chrome minialkalmazást az országban forgalomba hozott új okostelefonokon, melyek lecserélik a kezdőlapon megjelenő Google keresőwidgetet. A felhasználók így maguk dönthetnek arról, hogy melyik keresőmotort akarják használni alapértelmezettként; igaz, ezzel nem csak a Google vagy a Yandex közül választhatnak, hanem akár egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek.

Hivatalos reakciók

A Google szóvivője útján kifejezte örömét, amiért sikerült kereskedelmi egyezséget kötnie a Yandexszel és megállapodni az orosz versenyszabályozási hivatallal.

Ennél sokkal látványosabb volt a Yandex öröme. Az amerikai riválisánál jóval kisebb méretű vállalat részvényei szabályosan kilőttek; a tegnapi nap folyamán 7 százalékot erősödtek a papírok.

Arkagyij Volozs, az orosz cég ügyvezető igazgatója jelentős lépésnek titulálta a történteket, kiemelve, hogy a megállapodásnak köszönhetően sok millió mobilozó számára vált elérhetővé a keresőmotorok közötti választás lehetősége.

Szabad piac? Ugyan már...

Nem ez az első (és vélhetően utolsó) próbálkozása a 143 milliós Oroszország autoriter vezetésének arra, hogy saját igényeinek megfelelőre szabja a nemzetközi vállalatok helyi tevékenységét. Noha egy másfél milliárdos lakosságszámmal bíró Kínához nyilván nem ér fel érdekérvényesítő ereje, azért Moszkvának is sokan igyekeznek a kedvében járni, a mögötte álló, kellően nagy piac meghódítása érdekében.

2012-ben számoltunk be például arról, hogy saját biztonsági elvárásainak megfelelő táblagépet kíván Oroszország adni fontos beosztásokban dolgozó kormányzati tisztségviselőinek. 2014-ben aztán az orosz alsó ház elfogadott egy törvénytervezetet, amely minden webes szolgáltatót kötelezne arra, hogy az országon belül tárolja az orosz állampolgárok személyes adatait. Végül tavaly Putyin kiadta az ukázt, állami levelezés jön Moszkvában: saját fejlesztésre cseréli az Exchange-et és az Outlookot Oroszország.