Valószínűleg túlzó, de semmiképpen sem alaptalan félelem, hogy az akár laptopokon is futtatható nagy nyelvi modellek (LLM) veszélyt jelentenek a tudásmunkások biztosnak tekintett állására. Egyesek úgy vélik, hogy a technológia egyszerűen csak átalakítja a foglalkoztatást, mások szerint azonban eltüntet bizonyos szerepköröket. Ami biztosnak látszik, hogy a generatív mesterséges intelligencia fejlődésével régi tételek dőlnek majd meg a munkaerőpiacon, bár a szellemi munkások helyzete nem feltétlenül úgy válik nehezebbé, ahogy azt az ember gondolná – lehet, hogy az MI elsősorban annak veszélyezteti a munkáját, aki a saját feladatait akaraja elvégeztetni vele, és nem hatékonyságnövelő eszközként tekint rá.
Az egyre szaporodó figyelmeztetések mellett olyan kutatásokat is lehet találni, amelyek szerint erősen korlátos, hogy a mesterséges intelligenciával milyen feladatokat lehet vagy érdemes automatizálni, nem beszélve arról, amikor a szükséges beruházás egyszerűen túl drága lenne az emberi munkaerő kiváltásához. Az MIT, az IBM és a Productivity Institute vizsgálatából például az derül ki, hogy az emberek még mindig sokkal olcsóbban képesek elvégezni egy nagy csomó munkát a gépi látásra (computer vision) alapuló rendszereknél, ha összehasonlítjuk a szükséges képességeket felvonultató mesterségesintelligencia-rendszerek kiépítésének és telepítésének költségeit az érintett alkalmazottak bérköltségével.
Most még ez a helyzet
A kutatás szerint a mai költségek mellett az amerikai vállalkozásoknak egyszerűen nem érné meg a legtöbb olyan vizuális tevékenység gépesítése, amire egyébként létezik valamilyen technológia. Az "MI-kitességgel" bíró feladatok mindössze 23 százalékát találták alkalmasnak az automatizálásra a hozzájuk rendelhető munkabérek arányában, vagyis az alkalmazottak több mint háromnegyed részét semmi értelme sem lenne MI-alapú rendszerekre cserélni. További szempont, hogy az algoritmusokat futtató, érzékelőkkel és kamerákkal rendelkező gépek betanítása, telepítése és karbantartása önmagában is költséges dolog, ami úgy még kevésbé éri meg, ha az automatizált rendszerek csak egy-egy bizonyos munkát végeznek.
Erre példának hoznak fel egy pékségben zajló minőségbiztosítási munkát, amire elvileg alkalmazhatnának valamilyen computer vision megoldást, azonban a becslések szerint a pékek munkájának mindössze 6 százalékát teszi ki az élelmiszerek minőségének ellenőrzése. Ha egy vállalkozás öt péket alkalmaz egyenként 48 ezer dolláros éves fizetésért (még mindig Amerikában járunk), akkor összesen 14 400 dollárt fizet évente a fenti feladatok elvégzésére, ez pedig jóval elmarad a mesterséges intelligencia bevezetési költségeitől. Így általában életszerűbbnek tartják az MI fokozatos integrálását a különböző folyamatokba, mint hogy a mesterséges intelligencia hirtelen szétrobbantsa a munkahelyeket.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak