2023-ban a kommunikációs szakemberek is olyan alapvető feladatok elvégzésére használták a generatív mesterséges intelligenciát, mint amilyen a közösségi médiába szánt szövegek vagy sajtóközlemények legyártása, 2024-ben azonban egyre többen tekintenek majd az MI-re predikciós eszközként. Az Axios január eleji elemzése szerint ennek az az oka, hogy jó esteben a kommunikátorok is ráébrednek: nem a generatív MI-től kell félteniük a munkájukat, hanem saját felhasználási gyakorlataiktól. Más szóval csak akkor fog tűnni, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítheti őket, ha ők maguk is a sajtát feladataik kiváltására, nem pedig teljesítményük javítására vetik be a technológiát.

A lap ezzel kapcsolatban a Microsoft kommunikációs igazgatójának egy korábbi nyilatkozatát idézi, amelynek értelmében a munkavégzés újragondolására lesz szükségük. Egyrészt azért, mert a technológia megfelelő alkalmazása javítja a hatékonyságukat, másrészt viszont azért is, mert ha mégsem veszik használatba ezeket az eszközöket, akkor megteszik mások, és kiszorítják őket a szerepükből. Ez utóbbi pedig nem csak a kommunikációs területen dolgozókat érintené, mert az MI segít ugyan a több tartalom könnyebb legyártásában, de ha könnyebb lesz tartalmat generálni, abból az következik, hogy a szükséges irányzék nélkül rossz tartalmat is könnyebb lesz létrehozni.

A technológia ugyanakkor alkalmas rá, hogy kiemelje a stratégiai értéket: az anyagokat át lehet futtatni például a mesterséges intelligencián, arra utasítva a rendszert, hogy találja meg az abban lévő legfontosabb üzenet. És ha a mesterséges intelligencia nem találja meg, akkor valószínű, hogy az emberek sem fogják megtalálni, vagyis vissza lehet menni az előző lépésekhez, és ilyen szemmel átnézni újra az addig elkészített dolgokat. A felülvizsgálati folyamatokból pedig azért sem jó ötlet kizárni az embereket, mert még sok aggodalomra adnak okot a szellemi tulajdon, a pontosság vagy elfogultság kérdései, amelyekkel mindig számolni kell a nyelvi MI-alkalmazásokkal való kísérletezés során.

Többet tud a szövegírásnál

Ezzel kapcsolatban az Axios kiemeli, hogy még a Microsoft kommunikációs igazgatója szerint is tilos bizalmas információval etetni a Binget vagy a Chat GPT-t. A mesterséges intelligencia azonban képes előre jelezni, hogy a kiválasztott csoportok hogyan reagálhatnak bizonyos üzenetekre, tesztelhet bizonyos narratívákat, és azt is jelezheti, ha ezek a narratívák rosszul sülnek el, veszélyeztetve akár egy márka presztízsét. Ez tehát egy új lehetőség lesz az anyagok megjelenés előtti tesztelésére a privát terekben, ami különösen érdekes egy olyan környezetben, ahol az MI közvetítő szerepet kap: a gépek minden publikus tartalmat felszívnak, és annak alapján hoznak létre újabb tartalmat.

A mesterséges intelligencia várhatóan úgy alakítja a közvéleményt, ahogyan azt a hagyományos vagy a közösségi média befolyásolói is tették, így a cikk szerint nem véletlen, hogy a nagy tanácsadó cégek igyekeznek befektetni ezekbe az előrejelző képességekbe. Az MI ilyen irányból már nem a félretájékoztatást erősíti, hanem gyorsan jelezheti és megjósolhatja, hogyan terjed el a fals információ. Az Axiosnak nyilatkozó szakemberek szerint a mesterséges intelligencia tartalomkészítésre való korlátozása nem optimális, amennyiben a kommunikátorok stratégiai szemlélettel is alkalmazhatják azt. Onnantól pedig az MI sem a munkahelyüket fenyegeti, hanem egyszerűen beépül az eszköztárukba.