Gyorsabban szereztek immunitást a digitalizációval, mint a Coviddal szemben.

Miközben a nagy szervezeteket a pandémia a digitális transzformáció gyorsítására kényszerítette, a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációja alig fejlődött. A koronavírus két éve sem volt elegendő ahhoz, hogy a távmunka, a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen körükben, állítja a Digiméter Covid ’22 Index tavaszi felmérése. (Kutatássorozat 2020-as eredményeivel itt, a 2021-essel itt foglalkoztunk; a friss jelentés összefoglalója innen tölthető le.)

Az országosan reprezentatív felmérés keretében telefonon kérdeztek kb. 200 vállalkozást, melyek 5-249 főt foglalkoztatnak, és árbevételük nettó 18 milliárd forint alatt van. Bár ez erősen szegmentált kör, mégis általánosan lehangoló a digitális fejlettségük. Távmunkát csupán a negyedük vezetett be, az ügyfélszerzés továbbra is főként személyes csatornákon folyik, szakértői támogatásra kevesen költenek. A legjobban talán a pénzügyek területén érzékelhető a digitális megoldások térhódítása, bár összességében ez is csak közepes teljesítményt jelent.

Hangyabokányival egyes fölé

A Digiméter Covid ’22 Index tízes skáláján az összesített átlag 2,6 (!) lett. Ez rendkívül alacsony érték. Magyar viszonyok között az a vállalkozás már digitálisan fejlettnek minősül, amely eléri a 7,5-es értéket. Érdekes módon a 10-19 fős vállalkozások mutatják a legnagyobb lemaradást, a kisebb és nagyobb létszámú vállalkozások is fejlettebbek.

Az összértékelést az otthoni munkavégzés húzta le erőteljesen (az összesített indexben 57 százalékos súlyt képvisel): az átlag itt 2,5 volt. A kutatók itt a távmunkában dolgozók arányára, a vállalkozás által használt digitális eszközökre, valamint a cégen belüli kommunikációs csatornákra is rákérdeztek. A kisebb vállalkozások jelentős része egyébként teljesen elzárkózik a távmunkától, de a minta legjobban szereplő 20 százalékának átlaga is csupán 5,9 volt.

Összességében a kkv-k bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre. A kutatásból persze az is kiderült: a legtöbben azért nem csinálják, mert nem lehet. Egyes munkakörök ugyanis korlátozottan vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról. Emellett gyakori ellenérv volt, hogy home office-ban nehéz a munka hatékonyságát fenntartani.

A távmunkára legalább részlegesen átálló vállalakozások többsége viszont úgy nyilatkozott, hogy érdemben nem változott a munkavégzés hatékonysága, ezért megtartják a lehetőséget.

Az összteljesítményben 29 százalék súllyal szereplő ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt, tízes skálán 1,1-et. A cégek hatoda állítólag nem alkalmaz semmiféle ügyfélszerzési módszert. Minden tizedik kkv a honlapja frissítésével keres új ügyfelet, negyedük használ közösségi médiás tartalommarketinget. Többségnél pedig marad a személyes kapcsolat.
 


 

A kényszer viszont nagy úr, amit a digitális pénzügyek alindex magasabb átlaga is mutat: 5,8 (ez 14 százalékos súllyal szerepelt az összindexben). A legjobban teljesítő 20 százalék itt elérte a 7,5-ös értéket, azaz digitálisan fejlettnek számít. A kutatók itt többek között az online számlázást és könyvelést, a pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használatát nézték. A jó eredmény valószínűleg összefügg az ebbe az irányba ható kormányzati intézkedésekkel (pl. a számlabeküldési kötelezettség) is.

Tanácsot sem szívesen kér a magyar vállalkozó

Tízből csupán egy vállalkozás áldozott arra, hogy külső szakértő segítségét kérje digitalizációhoz, a távmunka kereteinek kialakításához vagy az ügyfélszerzéshez a koronavírus megjelenése óta. Ők is többnyire a már meglévő digitális eszközeikhez vettek igénybe terméktámogatást. De online forrásokból is csupán hetedük informálódott.

A kkv-k ötöde növelte az elmúlt két évben költését szoftverekre. Tizede pedig azt tervezi, hogy a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat vezet be. Abban, hogy mit, nagy szava van a könyvelőknek, rájuk a kkv-k döntéshozóinak fele hallgat, míg tízből négyen a fejlesztőt is meghallgatják. A vállalkozások harmada azonban a legegyszerűbb döntési mechanizmust alkalmazza: azt veszi, ami az olcsóbb.

Piaci hírek

Linus Torvalds eligazította a generatív mesterséges intelligenciát

Már nagyon hiányzott a megfelelő iránymutatás a linuxos közösségnek.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.