Miközben a nagy szervezeteket a pandémia a digitális transzformáció gyorsítására kényszerítette, a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációja alig fejlődött. A koronavírus két éve sem volt elegendő ahhoz, hogy a távmunka, a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen körükben, állítja a Digiméter Covid ’22 Index tavaszi felmérése. (Kutatássorozat 2020-as eredményeivel itt, a 2021-essel itt foglalkoztunk; a friss jelentés összefoglalója innen tölthető le.)
Az országosan reprezentatív felmérés keretében telefonon kérdeztek kb. 200 vállalkozást, melyek 5-249 főt foglalkoztatnak, és árbevételük nettó 18 milliárd forint alatt van. Bár ez erősen szegmentált kör, mégis általánosan lehangoló a digitális fejlettségük. Távmunkát csupán a negyedük vezetett be, az ügyfélszerzés továbbra is főként személyes csatornákon folyik, szakértői támogatásra kevesen költenek. A legjobban talán a pénzügyek területén érzékelhető a digitális megoldások térhódítása, bár összességében ez is csak közepes teljesítményt jelent.
Hangyabokányival egyes fölé
A Digiméter Covid ’22 Index tízes skáláján az összesített átlag 2,6 (!) lett. Ez rendkívül alacsony érték. Magyar viszonyok között az a vállalkozás már digitálisan fejlettnek minősül, amely eléri a 7,5-es értéket. Érdekes módon a 10-19 fős vállalkozások mutatják a legnagyobb lemaradást, a kisebb és nagyobb létszámú vállalkozások is fejlettebbek.
Az összértékelést az otthoni munkavégzés húzta le erőteljesen (az összesített indexben 57 százalékos súlyt képvisel): az átlag itt 2,5 volt. A kutatók itt a távmunkában dolgozók arányára, a vállalkozás által használt digitális eszközökre, valamint a cégen belüli kommunikációs csatornákra is rákérdeztek. A kisebb vállalkozások jelentős része egyébként teljesen elzárkózik a távmunkától, de a minta legjobban szereplő 20 százalékának átlaga is csupán 5,9 volt.
Összességében a kkv-k bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre. A kutatásból persze az is kiderült: a legtöbben azért nem csinálják, mert nem lehet. Egyes munkakörök ugyanis korlátozottan vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról. Emellett gyakori ellenérv volt, hogy home office-ban nehéz a munka hatékonyságát fenntartani.
A távmunkára legalább részlegesen átálló vállalakozások többsége viszont úgy nyilatkozott, hogy érdemben nem változott a munkavégzés hatékonysága, ezért megtartják a lehetőséget.
Az összteljesítményben 29 százalék súllyal szereplő ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt, tízes skálán 1,1-et. A cégek hatoda állítólag nem alkalmaz semmiféle ügyfélszerzési módszert. Minden tizedik kkv a honlapja frissítésével keres új ügyfelet, negyedük használ közösségi médiás tartalommarketinget. Többségnél pedig marad a személyes kapcsolat.
A kényszer viszont nagy úr, amit a digitális pénzügyek alindex magasabb átlaga is mutat: 5,8 (ez 14 százalékos súllyal szerepelt az összindexben). A legjobban teljesítő 20 százalék itt elérte a 7,5-ös értéket, azaz digitálisan fejlettnek számít. A kutatók itt többek között az online számlázást és könyvelést, a pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használatát nézték. A jó eredmény valószínűleg összefügg az ebbe az irányba ható kormányzati intézkedésekkel (pl. a számlabeküldési kötelezettség) is.
Tanácsot sem szívesen kér a magyar vállalkozó
Tízből csupán egy vállalkozás áldozott arra, hogy külső szakértő segítségét kérje digitalizációhoz, a távmunka kereteinek kialakításához vagy az ügyfélszerzéshez a koronavírus megjelenése óta. Ők is többnyire a már meglévő digitális eszközeikhez vettek igénybe terméktámogatást. De online forrásokból is csupán hetedük informálódott.
A kkv-k ötöde növelte az elmúlt két évben költését szoftverekre. Tizede pedig azt tervezi, hogy a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat vezet be. Abban, hogy mit, nagy szava van a könyvelőknek, rájuk a kkv-k döntéshozóinak fele hallgat, míg tízből négyen a fejlesztőt is meghallgatják. A vállalkozások harmada azonban a legegyszerűbb döntési mechanizmust alkalmazza: azt veszi, ami az olcsóbb.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak