Gyorsabban szereztek immunitást a digitalizációval, mint a Coviddal szemben.

Miközben a nagy szervezeteket a pandémia a digitális transzformáció gyorsítására kényszerítette, a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációja alig fejlődött. A koronavírus két éve sem volt elegendő ahhoz, hogy a távmunka, a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen körükben, állítja a Digiméter Covid ’22 Index tavaszi felmérése. (Kutatássorozat 2020-as eredményeivel itt, a 2021-essel itt foglalkoztunk; a friss jelentés összefoglalója innen tölthető le.)

Az országosan reprezentatív felmérés keretében telefonon kérdeztek kb. 200 vállalkozást, melyek 5-249 főt foglalkoztatnak, és árbevételük nettó 18 milliárd forint alatt van. Bár ez erősen szegmentált kör, mégis általánosan lehangoló a digitális fejlettségük. Távmunkát csupán a negyedük vezetett be, az ügyfélszerzés továbbra is főként személyes csatornákon folyik, szakértői támogatásra kevesen költenek. A legjobban talán a pénzügyek területén érzékelhető a digitális megoldások térhódítása, bár összességében ez is csak közepes teljesítményt jelent.

Hangyabokányival egyes fölé

A Digiméter Covid ’22 Index tízes skáláján az összesített átlag 2,6 (!) lett. Ez rendkívül alacsony érték. Magyar viszonyok között az a vállalkozás már digitálisan fejlettnek minősül, amely eléri a 7,5-es értéket. Érdekes módon a 10-19 fős vállalkozások mutatják a legnagyobb lemaradást, a kisebb és nagyobb létszámú vállalkozások is fejlettebbek.

Az összértékelést az otthoni munkavégzés húzta le erőteljesen (az összesített indexben 57 százalékos súlyt képvisel): az átlag itt 2,5 volt. A kutatók itt a távmunkában dolgozók arányára, a vállalkozás által használt digitális eszközökre, valamint a cégen belüli kommunikációs csatornákra is rákérdeztek. A kisebb vállalkozások jelentős része egyébként teljesen elzárkózik a távmunkától, de a minta legjobban szereplő 20 százalékának átlaga is csupán 5,9 volt.

Összességében a kkv-k bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre. A kutatásból persze az is kiderült: a legtöbben azért nem csinálják, mert nem lehet. Egyes munkakörök ugyanis korlátozottan vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról. Emellett gyakori ellenérv volt, hogy home office-ban nehéz a munka hatékonyságát fenntartani.

A távmunkára legalább részlegesen átálló vállalakozások többsége viszont úgy nyilatkozott, hogy érdemben nem változott a munkavégzés hatékonysága, ezért megtartják a lehetőséget.

Az összteljesítményben 29 százalék súllyal szereplő ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt, tízes skálán 1,1-et. A cégek hatoda állítólag nem alkalmaz semmiféle ügyfélszerzési módszert. Minden tizedik kkv a honlapja frissítésével keres új ügyfelet, negyedük használ közösségi médiás tartalommarketinget. Többségnél pedig marad a személyes kapcsolat.
 


 

A kényszer viszont nagy úr, amit a digitális pénzügyek alindex magasabb átlaga is mutat: 5,8 (ez 14 százalékos súllyal szerepelt az összindexben). A legjobban teljesítő 20 százalék itt elérte a 7,5-ös értéket, azaz digitálisan fejlettnek számít. A kutatók itt többek között az online számlázást és könyvelést, a pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használatát nézték. A jó eredmény valószínűleg összefügg az ebbe az irányba ható kormányzati intézkedésekkel (pl. a számlabeküldési kötelezettség) is.

Tanácsot sem szívesen kér a magyar vállalkozó

Tízből csupán egy vállalkozás áldozott arra, hogy külső szakértő segítségét kérje digitalizációhoz, a távmunka kereteinek kialakításához vagy az ügyfélszerzéshez a koronavírus megjelenése óta. Ők is többnyire a már meglévő digitális eszközeikhez vettek igénybe terméktámogatást. De online forrásokból is csupán hetedük informálódott.

A kkv-k ötöde növelte az elmúlt két évben költését szoftverekre. Tizede pedig azt tervezi, hogy a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat vezet be. Abban, hogy mit, nagy szava van a könyvelőknek, rájuk a kkv-k döntéshozóinak fele hallgat, míg tízből négyen a fejlesztőt is meghallgatják. A vállalkozások harmada azonban a legegyszerűbb döntési mechanizmust alkalmazza: azt veszi, ami az olcsóbb.

Piaci hírek

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.