A koronavírus-járvány kikényszerítette digitalizációnak voltak pozitív hatása – ám árnyoldalai is. A járványügyi intézkedések nyomán bevezetett távmunka például számtalan olyan megoldást vezettek, amit a vállalatok régóta halogattak. Ez azonban elsősorban a nagyobb, önálló belső IT-val rendelkező szervezetekre igaz, ahogy arról a Hét kérdése-sorozatunkban a magyar CIO-k válaszaiból is kiolvasható-

A kkv-knál azonban egészen más a helyzet – derül ki a Reacty Digital és a Smart Commerce Consulting közös felméréséből, a Digiméterből, amely ugyan nem reprezentatív kutatás, de a fontosabb tendenciák fölrajzolására alkalmas. A májusban indított kezdeményezés első felmérése szerint a vállalkozások többségének főleg munkaszervezési problémái akadtak, digitális felkészültségben pedig nagy a szakadék az egyes szektorok, illetve Budapest és a vidék között.

A kkv-k is hazaköltöztek

A hazai kkv-k, ha azt tevékenységük jellege lehetővé tette, az otthoni munkavégzés (home office) és a digitális ügyfélszerzési csatornák irányába mozdultak. A kutatásban részt vevő kétszáz vállalkozás 65 százaléka alkalmazta a távmunkát (a járvány előtt 42 százalék), legmagasabb arányban az infokommunikációs területen tevékenykedő cégek: körükben 94 százalék volt a home office-ra átállók aránya, de 69 százalékuk már korábban is távmunkázott. A kereskedelmi szektorban értelemszerűen kisebb, 58 százalék volt a távoli munkavégzésre átállók aránya, bár ebben a szektorban volt a legnagyobb a növekedés a járványt megelőző állapothoz képest (31 százalék).

A nemzetközi tapasztalatok is mutatják: sok vállalatnál a koronavírus kényszere hozta a távmunkához a szükséges pluszt, amely megmutatta, hogy sok esetben indokolatlanok voltak a hatékonyságával kapcsolatos félelmek. Ez a szemléletváltás a hazai kkv-nál is megtörtént (pár éve még nagy volt a bizalmatlanság): a home office lehetőségét a cégek több mint fele (53 százalék) tervezi fenntartani a korlátozások megszűnése után is legalább a dolgozói egy részénél. 14 százalékuk viszont mindenkit vissza akar terelni az irodába, míg a többi válaszadónál egyelőre elnapolták a döntést.

Fejest ugrottak az ismeretlenbe

A Hét kérdés-sorozatunkban nyilatkozó nagyvállalati informatikai vezetők többsége arról számolt be, hogy a távmunka feltételei mind technikailag (laptopok, VPN-kapacitás), mind folyamatszinten többnyire adva voltak. Több helyen volt korábban már távmunkapilot. Emiatt sok helyen csak a kapacitásokat kellett bővíteni pl. új gépek és/vagy licencek vásárlásával.

Ezzel szemben a kkv-k számára rázósabb volt az átállás, hiszen sokuknak nem volt erről semmiféle tapasztalata. Ezt tükrözték a nehézségek is: a válaszadók szerint a hatékony munkaszervezés (46 százalék), a távol lévő munkatársak koordinálása (39 százalék) és az átállásra rendelkezésre álló idő rövidsége (15 százalék) jelentette a legnagyobb kihívásokat.

Érdekes módon az informatikai háttér biztosításával kapcsolatos problémákat kevésbé hangsúlyozták. A biztonsági kockázatot is csak a válaszadók ötöde jelölte meg, a megfelelő eszközök biztosítását 18 százalékuk, míg a távmunkához szükséges ismeretek hiányát csupán 8(!) százalékuk.

Bár a többség (60-80 százalék) arról számolt be, hogy a hatékonyság nem változott a távmunkával, a javulás-romlás esetében utóbbi válaszok enyhe többséget mutatnak. Ehhez képest a lényegi (értő) használattal már akadhattak nehézségeik. Más kérdésre adott válaszokból ugyanis az derül ki: 65 százalékuk érzi, hogy szakértői támogatásra lenne szüksége valamely digitális témában. Főleg az új ügyfélszerzési csatornák, az online marketing, a honlapfejlesztés és a közösségimédia-jelenlét területét említették.

Nagy a szakadék a régiók között

A kutatási eredmények ismét rámutattak a közép-magyarországi régió és főleg Budapest, valamint a vidék fejlettségi szintje közötti jelentős különbségekre. Az egyes digitális eszközök használatában jellemzően kétszeres a különbség a közép-magyarországi régióba tartozó cégek javára. Például a fővárosban és környékén működő vállalkozások 61 százaléka használ online találkozók megtartására alkalmas megoldásokat, vidéken viszont mindössze 30 százalékuk. Hasonlóan nagy az eltérés digitális fejlettségben az infokommunikációs területen tevékenykedő és az összes többi cég között.