Bár a Netflix stabil bevételi és nyereségmutatókat közölt áprilisi üzleti jelentésében, a vállalat előfizetőinek száma éves összehasonlításban 200 ezer fővel csökkent. Bár ebben olyan tényezők is szerepet játszottak, mint az orosz piac és az ottani 700 ezer ügyfél lecsatlakoztatása, a bővülés mértéke még ezek nélkül is elmaradt volna a korábban megfogalmazott céloktól. A Netflix részvényei a bejelentést követően egyetlen nap alatt elveszítették korábbi értékük harmad részét, sőt azóta szinte ki sem néznek a 200 dolláros küszöb alól, miközben az év elején még a 600 dolláros szint közelében mozogtak.
A befektetők körében csalódást keltő adatokat a társaság radikálisnak tűnő lépések kihirdetésével próbálta enyhíteni. Ezek közül az egyik a jelszómegosztás korlátozása lenne: a cég saját becslése szerint az akkor 221 millió fizető ügyfele mellett további 100 millió ember használta ennek révén a szolgáltatását. Bár a Netflix ezidáig szemet hunyt az ilyesmi fölött (sőt időnként bátorította is a dolgot), az előfizetők számának nem megfelelő alakulása miatt márciusban már kísérleti szinten bevezette három latin-amerikai országban a tényleges felhasználáshoz igazított díjszabást.
Ezt még biztosan csiszolgatni kell
A globális átalakítást nagyjából egy évre tették azzal a felütéssel, hogy a megosztás továbbra is lehetséges lesz, de csak extra költségek mellett. A világméretű stratégia főpróbája azonban nem sikerült a legjobban, és a jelek szerint a Netflix a saját elképzeléseivel sincs teljesen tisztában: a Rest of World riportban tucatnyi perui Netflix-előfizető mesélt zavarba ejtő tapasztalatairól a jelszómegosztást korlátozó kísérlet végrehajtásával kapcsolatban. Ezek között szerepel a díjak havi szintű változtatása, ami miatt egyesek le is mondták előfizetéseiket, mások egyáltalán nem értesültek a szabályváltozásról, megint mások pedig semmiféle szankcióval nem szembesültek, amiért figyelmen kívül hagyták az új korlátozásokat.
A sztori legérdekesebb része, amikor a Netflix a lapnak névtelenül nyilatkozó perui ügyfélszolgálati képviselője azt mondja, hogy őt és munkatársait is meglehetősen összezavarta a szabálymódosítás. Ez ugyanis csak annyit ír elő, hogy a felhasználók szabadon megoszthatják jelszavaikat saját háztartásukon belül, és havi néhány extra dollárnak megfelelő összeget kell befizetniük, ha azonosítójukat az otthonukon kívül élő felhasználóknak is rendelkezésére akarják bocsátani Ehhez képest ha valaki azért reklamálna, hogy az egyik családtagja éppen egy másik helyszínen netflixezne, annak egy verifikációs kódot kell biztosítaniuk, közben viszont még a szóban forgó alkalmazott is megosztja saját fiókját az itt-ott élő barátaival, és még semmilyen értesítést nem kapott ezzel kapcsolatban.
További probléma lehet, hogy mostanra kiderült: az egyértelműség hiánya totálisan összezavarta az előfizetőket a "háztartások" meghatározásával és a különböző ügyfelekre kivetett új díjakkal kapcsolatban, így a Netflix a Rest of World beszámolója alapján már a próbafolyamat során is a fogyasztói szabályozó hatóságok intézkedését kockáztatja.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak