Nem a terveknek megfelelően alakult az évkezdés a Netflixnél. Az amerikai streamingszolgáltató frissen kiadott üzleti jelentése szerint a bevételeket és a profitabilitást nagy panasz nem érheti, azonban a felhasználói tábor méretének alakulása finoman szólva sincs összhangban a korábbi célkitűzésekkel.

A vállalat az idei első negyedévet 200 ezer előfizetővel kevesebbel zárta, mint amennyivel tavaly év végén büszkélkedhetett. A számszerű fogyás egyértelműen az Ukrajnában dúló háború számlájára írható, hiszen a szolgáltatások felfüggesztése az orosz piacon 700 ezer fizető felhasználóval apasztotta a tábort. Azonban ezt leszámítva sem rózsás a helyzet, hiszen az (elméleti) 500 ezres bővülés is messze elmarad a menedzsment által korábban kitűzött, 2,5 milliós növekedési céltól.

Az orosz-ukrán konfliktus regionális hatása mellett a nemrégiben megemelt előfizetői díjak sem fűtik a növekedést, így a hagyományosan lanyhább második negyedévben a vezetőség az előfizetői szám további 2 milliós zsugorodásával számol. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a vállalat történetében 10 év óta nem fordult elő, hogy az előfizetői szám negyedéves alapon csökkent volna.

Vége az ingyenebédnek

A csalódást keltő adatokra a Netflix radikális lépésekkel válaszol. Ennek egyik fele a jelszómegosztás korlátozásáról szól. A cég becslése szerint a 221 millió fizető ügyfél mellett nagyjából 100 millióan használják "feketén" a szolgáltatását. Az előfizetői adatok egyszerű megosztása és a helyalapú korlátozások hiánya miatt kialakult helyzet felett a vállalat mindezideáig szemet hunyt, mivel a fizető közönség így is szépen bővült. A lehetséges változás azonban már érlelődött, hiszen idén márciusban néhány latin-amerikai országban kísérleti szinten bevezettek két, a tényleges felhasználáshoz igazított díjszabást.

A vállalat úgy számol, hogy a jelszavak megosztását ellehetetlenítő rendszer kiépítése és globális bevezetése nagyjából egy évet vesz majd igénybe. Az nem teljesen világos egyelőre, hogy ezt követően milyen lehetőség marad az előfizetések megosztására, de elképzelhető, hogy a már említett latin-amerikai tesztekben alkalmazott megoldáshoz hasonlóan továbbra is megmarad az opció, ám ez bizonyosan extra költséget jelent majd.

A reklám rossz!* (*nem)

Talán ennél is komolyabb irányváltást jelent a cégnél a reklámokkal kapcsolatos hozzáállás változása. A Netflix egyik 2019-es negyedéves jelentésében [PDF] például a brandet meghatározó fontos elemként hivatkoztak a hirdetésmentességre, és hamisnak minősítettek bármiféle spekulációt a reklámok beengedéséről.

Ehhez képest sokat változott a világ, hiszen szinte biztosra vehető, hogy a szolgáltató a közeljövőben bevezet valamiféle olcsóbb, cserébe hirdetésekkel terhelt csomagot. Reed Hastings, a cég vezérigazgatója az üzleti jelentés kommentálásakor a korábbi álláspontjához képest már sokkal megengedőbben nyilatkozott a reklámokkal kapcsolatban. Úgy látja, a minél szélesebb körű fogyasztói réteg kiszolgálásához szükség van egy ilyen lehetőség bevezetésére is.

A lépés minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy a Netflix az elmúlt években folyamatosan emelte az előfizetési díjait. A rengeteg pénzbe kerülő saját alkotások miatt ez a tendencia a jövőben sem fog változni, ugyanakkor érthető módon az árérzékeny közönségről sem akar lemondani a vállalat. A megoldás kulcsa a reklámokban rejlő kompromisszum lehet. Ennek konkrét megjelenési formája még képlékeny, de Hastings szerint, ha más rivális streamingszolgáltatóknál már egy ideje működik a modell, cégük is képes lesz megtalálni a megfelelő formátumot. (A Netflix mellett egyébként az Apple TV Plus az egyetlen fajsúlyos szolgáltató, ahol egyáltalán nem találkozhatnak hirdetésekkel az előfizetők.)