A Kínai Kommunista Párt (KKP) ismét megmutatta, hogy nem véletlenül maradt hatalomban ilyen hosszú időn keresztül. A párt tájékoztatási irodája még januárban tette elérhetővé azt a mobilos alkalmazást, amellyel a hamarosan összeülő pártkongresszus előtt lehet a felhasználóknak ideológiailag megfelelően hangolódni. A történet nem is a rekord mennyiségben regiszrált letöltés miatt érdekes, sokkal inkább azért, hogy milyen tudatosan nyit a technológia felé a vezetés, plusz az ügy ismét rávilágított az elvileg piaci alapon működő cégek és az állampárt szoros kapcsolatára.

Kihagyhatatlan tartalom

A nagyjából Tanulj az erős országért címre lefordítható alkalmazás széles funkcionalitással bír. Kiemelt helyet kapnak benne a regnáló elnök, Hszi Csin-ping bölcs gondolatai, de rövid videók, kormányzati hírek, sőt kvízjáték is szerepel a repertoárban. A vonzó kínálat láttán nincs is nagyon mit csodálkozni azon, hogy az app a letöltési toplisták élére verekedte magát.

Az Apple kínai alkalmazásboltjában például múlt héten minden más appot maga mögé utasított a hazafias tájékoztatási platform, beleértve például a régióban kimagaslóan népszerű WeChat csevegőprogramot is. Becslések szerint a KKP mobilos alkalmazását pár hét alatt összesen 43,7 milliószor töltötték le androidos és Apple-készülékre. Tekintettel arra, hogy az állampárt közel 90 millió taggal rendelkezik, és aktívan szorgalmazza a program használatát, még bőven van tartalék a további növekedésre.

A borítékolható siker mögött természetesen a megfigyelésre és elemzésre egyaránt kiválóan alkalmazható rendszer áll. Az alkalmazás használatához ugyanis név és telefonszám megadása szükséges. Magában a programban pedig gamification alapon lehet pontokat szerezni. Az aktivitással, cikkek olvasásával, kommenteléssel összegyűjthető tanulmányi pontokat a későbbiekben egyébként ajándéktárgyakra is lehet váltani. A hazafias pontgyűjtő verseny kiválóan alkalmas a lelkesedés egyénekre lebontott ellenőrzésében.

Az alkalmazás egyébként egyfajta szuperapp akar lenni, mivel a felhasználók küldhetnek egymásnak a Snapchathez hasonlóan automatikusan eltűnő üzeneteket (persze az állami adatbázisból ezek nem valószínű, hogy eltűnnek), de lehet videokonferenciás hívásokat is bonyolítani, sőt pénzt is küldeni ezen keresztül.

Haladnak a korral

A történet kiválóan megmutatja azt, hogy a technológiát saját érdekében eddig is előszeretettel használó kormányzat milyen jó érzékkel fordul a modern eszközök és csatornák felé, hogy hatalmát konzerválhassa. Persze a világ legtöbb internetezőjével büszkélkedő országban, amely egyben a legnagyobb mobiltelefonos piac is, kézenfekvőnek tűnik ezeket a platformokat a propaganda szolgálatába állítani.

A hagyományokra és tradíciókra egyaránt építő KKP nem éppen sihederkorú pártvezetése egészen meglepő húzásokkal igyekszik a legfiatalabb nemzedéket is bevonni a legfontosabb diskurzusokba. A rapzenétől a Karl Marxról szóló képregényen át a speciális WeChat stickerekig terjed a paletta, de van pártideológiát számon kérő tévés vetélkedő is. Mindebbe kiválóan beleillik a januárban kiadott app, amely úgy tűnik, hogy a legsikeresebb technológiai propagandaeszköz lehet az KKP történetében.

Az Alibaba-szál

Az alkalmazásról egyébként korábban nem lehetett tudni, hogy ki készítette, de sajtóhírekből kiderült, hogy a fejlesztést az Alibaba egyik nem túl sokat reklámozott egysége végezte. Az úgynevezett Y projekteket kapó részleg olyan feladatokat old meg, amelyek külső megrendelésre érkeznek. Értesülések szerint az app karbantartását, továbbfejlesztését és frissítését is a cég munkatársai végzik.

Ez a szál a történetben azért pikáns, mert miközben a nyugati világban egyre nagyobb a bizalmatlanság a kínai vállalatokkal szemben, utóbbiak igyekeznek minden lehetőséget megragadni arra, hogy azt bizonygassák, mennyire nem függnek a KKP-tól. Ilyen felállásban az is hírértékű volt, amikor az Alibabát alapító Jack Máról nemrégiben kiderült, hogy tagja a pártnak. A propagandaszoftver fejlesztése szintén nem erősíti a kínai cégek érveit, miközben néhány hete az Alibaba alelnöke a Huawei elleni, USA-ból induló kampányt kritizálta, különösen alaptalannak nevezve a lejáratási kísérleteket.