A South China Morning Post értesülései szerint már egy sor kormányzati és katonai ügynökségnél folynak a kísérletek egy új típusú megfigyelési rendszerrel kapcsolatban. A távolról galambra hajazó repülő szerkezetek mindenféle szenzorral el vannak látva, így kiváló eszközei lehetnek a mindent látni és tudni akaró államapparátusnak. Igaz, messze nem a kínaiak az egyetlenek, akik ilyen irányban tapogatóznak.

A birkákat és a rokonokat is átverik

A lap forrásaira hivatkozva arról írt, hogy legalább öt tartományban már bevetették a galambdrónokat. Ezek között jobbára olyanok nyugati területek vannak, ahol jelentős mennyiségű muszlim él, akikkel kapcsolatban nyilvánvalóan szeretne minél több információt szerezni a szeparatista törekvésektől tartó rezsim.

A nem túl enigmatikusan Galamb kódnevű fejlesztési program vezetője egyébként korábban az ország új, ötödik generációs lopakodó vadászgépének tervezésén dolgozott. A kutatói csapat egy másik tagja a lapnak név nélkül nyilatkozva megerősítette, hogy ilyen irányú fejlesztésen dolgoznak, ám azt egyelőre csak kis léptékűnek minősítette. Ugyanakkor hozzátette, hogy mind a civil, mind a katonai felhasználásban nagy potenciált látnak.

A természetes mozgást utánzó szerkezet nyilvánvaló előnye az álcázás. Értesülések szerint nem csak az embereket, vagy éppen a radarokat képes kijátszani a gépgalamb, hanem az állatokat is. Egy teszt során például az érzékenységükről híres birkák fölé reptették a drónt, ám az állatok teljesen nyugodtak maradtak, mivel valószínűleg "normális" galambként azonosították be.

A kamerával, GPS-szel, szélerősség-mérővel és repülésirányító rendszerrel is ellátott drónmadár már több mint 2000 valós környezetben végzett teszrepülésen van túl. A meg nem nevezett belső forrás állítása szerint a gép nagyjából 90 százalékban képes utánozni a valódi galambok repülési mozdulatait, ami már annyira közelít a tökéleteshez, hogy nem egy alkalommal élő madarak is csatlakoztak a tesztrepülést végző eszközhöz.

Máshogy is, máshol is

Kínában persze nem kell a szomszédba menni, ha megfigyelésről van szó. Peking állítólag már 2015-ben is száz százalékban le volt fedve megfigyelőkamerákkal, és ez nemsokára egész Kínára igaz lehet: a kínai hatóságok 2020-ban már 630 millió eszközzel figyelhetik az állampolgárokat, ami azt jelentené, hogy majdnem minden második emberre jut majd egy kamera. A felvételek elemzését ráadásul már mesterséges intelligencia segíti. Az algoritmusok hatékonyságár mutatja egy nemrégiben történt eset, amikor az arcfelismerő rendszer egy koncert 60 ezres közönségéből pillanatok alatt kiszűrt egy körözött személyt, akit a rendőrök azon nyomban le is tartóztattak. Bár a közbiztonság technológiával támogatott javulása pozitív változás, érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan az emberek személyiségi jogai is felszívódnak.

Ami a madárdrónokat illeti, ott azért egyáltalán nem Kína az úttörő, hiszen például az Egyesült Államok hadserege már 2013-ban vásárolt több mint 30 ragadozó madárra emlékeztető drónt egy floridai cégtől. Igaz, ezek még meglehetősen kezdetleges álcázási technikát alkalmaztak, hiszen például a szárnyak nem mozogtak. Egy holland vállalkozás ennél sokkal messzebb jutott Robird elnevezésű eszközével. Az egyelőre csak bemutatókig jutó koncepció alapvetően civil problémákat oldhat meg, amennyiben eljut a kereskedelmi forgalmazásig, hiszen a sólyomnak látszó géppel az igazi madarakat akarják távol tartani repterektől és mezőgazdasági területektől.

Az eddigi legmenőbb ilyen próbálkozás viszont egyértelműen a németeké. A teljesen magától fel- és leszállni képes, tényleg bámulatos SmartBird még 2011-ben tette meg első köreit, de a fejlesztők egyelőre nem piacosították az ötletet, sőt annak esetleges katonai felhasználását kategórikusan kizárták.

(Illusztráció: South China Morning Post)