A kínai kormányzat nemrég közölte, hogy az internet-felhasználás újabb mérföldkőhöz érkezett az országban. Az információs iparágért (hálózati infrastuktúra, táv- és hírközlés, szoftverek, postaszolgáltatások stb.) felelős minisztérium tájékoztatási központja szerint már több mint 800 millió ember, vagyis a teljes népesség 57 százaléka tekinthető aktív online felhasználónak Kínában. Ezt a mennyiséget összefüggésbe helyezi, ha figyelembe vesszük, hogy a 800 millió kapcsolat önmagában is több, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió összes internet-felhasználójának száma együttvéve.

A kínai statisztika másik lényeges eleme, hogy Kína nem egyszerűen a világ legnagyobb okostelefon-piaca, hanem az aktív internetezők 98 százaléka már mobil eszközökről (is) csatlakozik a hálózatra. Ez nem csak a növekedés ütemét vagy a hálózatok kiépítésének hatékonyságát jelzi, de a piac szempontjából az is meghatározó, hogy sok kínai felhasználónak a mobil képernyő a legelső – ha nem az egyetlen – találkozása az online alkalmazásokkal.

Az idei első félévben egyébként a kínai felhasználók több mint 70 százaléka vásárolt is valamelyik netes csatornán, innen nézve pedig elég nehéz feldolgozni az olyan adatokat, mint hogy "az online pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak száma 40 millióval nőtt június hónapban". A kínai elektronikus kereskedelem értékével kapcsolatban a tájékoztatás több mint 4 ezer milliárd jüanos, vagyis 594 milliárd dolláros forgalomról beszél az idei első félévre nézve.

Ekkora piacon kötelező jelen lenni

Az online tranzakciók mellett érdekes, hogy az új felhasználási gyakorlatok is gyökeret vernek: a kínai internetezők nagyjából harmad része (az egyes területeken eltérő mértékben) vesz igénybe olyan szolgáltatásokat, mint amilyen a közösségi közlekedés vagy az utazástervezés – ez gyakorlatilag a tavalyi arány duplájának tekinthető. A trendet a városiasodás, illetve a városi lakosság arányának növekedése tolja: ez utóbbi már az évtized eleje óta 50 százalék fölött van Kínában, mára pedig tízből hat kínai él urbanizált környezetben. (Összehasonlításképpen: ugyanez az arány idehaza 70 százalék körül van.)

Az e-kormányzati szolgáltatásokat a közlemény szerint a netezők már nagyjából 60 százaléka veszi igénybe, ami közel félmilliárd embert jelent. Ez a szabadságjogokkal kapcsolatos nyilvánvaló korlátozások mellett is jelzi, hogy szolgáltatás-orientált kormányzati platformok kiépítése eredményesnek nevezhető. A közlemény alapján a 4G kapcsolatok átlagos sebessége másfélszeresére nőtt az elmúlt tizenkét hónapban, miközben a nemzetközi sávszélesség is az ötödével növekedett 2017 vége óta.

Mindezek alapján nem véletlen, hogy a tengerentúli techvállalatok is sorra kötik a kompromisszumokat, hogy megőrizzék vagy újra felépítsék jelenlétüket a félemetes méretű kínai piacon. Augusztus elején például arról szóltak a hírek, hogy a Google nem csak a keresőjét vinné vissza Kínába, algoritmizálva a kínai állami cenzúra szabályait, de cloud alkalmazásaival is megjelenne – szintén a szabályokat követve, helyi partnereken keresztül szolgáltatva a kínai ügyfeleknek. Bár a lépés heves reakciókat váltott ki még a Google saját alkalmazottainak körében is, a vállalat olyan versenytársai, mint az Amazon vagy a Microsoft, hasonló felállásban már ott vannak Kínában.