Csütörtökön számoltunk be a The Intercept riportjáról, amelyben a lap a birtokába jutott belső dokumentumokra és bennfentes forrásaira hivatkozva írta meg, hogy a Google a kínai keresőpiacra való visszatérésre készül. A lap szerint a Google keresőjének új kiadásáról lenne szó egy androidos app formájában, amelynek megjelenése pedig a hat-kilenc hónap múlva várható. A helyi partneren keresztül bevezetett szolgáltatásban a kínai cenzúra szabályainak megfelelő filterezést alkalmaznak majd a képkereséstől a keresési javaslatokon át a helyesírás-ellenőrzésig, elérhetetlenné téve például a BBC vagy a Wikipédia összes oldalát.

Az értesülések már akkor is elég nagy hullámokat kavartak, egyebek mellett a politikában vagy a Google sajtá alkalmazottai között is. Ez nem csoda, hiszen nyolc évvel ezelőtt a vállalat gyakorlatilag kivonult a kínai piacról, éppen a cenzúra és a hatóságok offenzív magatartása miatt, most pedig nem hogy a visszatérésre készül, de a The Intercept szerint a Dragonfly (szitakötő) nevű projekten már tavaly január óta dolgoznak a Google illetékesei. Egy nappal később, pénteken aztán a Bloomberg szellőztette meg, hogy a kereső applikáció kiadása mellett a Google cloud szolgáltatásait is be akarja vezetni a kínai piacra.

Nem csak a lábukat tennék be, hanem bevonulnának

A Bloomberg ugyancsak bennfentes információkra hivatkozva közölte, hogy az amerikai internetes óriás az év eleje óta több kínai társasággal (Tencent, Inspur stb.) is tárgyalásokat folytat, hogy az ő infrastruktúrájuk bevonásával, rajtuk keresztül biztosítsa a Drive, a Docs és más eszközökhöz való hozzáférést kontinentális Kína területén. Erre a helyi szabályozás miatt mindenképpen szüksége lenne, mivel nem rendelkezik saját adatközpontokkal Kínában, enélkül pedig nem is nyújthatna semmilyen felhős szolgáltatást, hiszen az adatok tárolását fizikailag is az ország területén kell megoldania.

Mindezzel egyre nyilvánvalóbb, hogy a Google nagyszabású belépőt tervez a volumenében legnagyobb internetes piacra, amelynek annyi internet-felhasználója van, mint amekkora Európa teljes lakossága. Nyilvánvaló, hogy ilyen bevételi lehetőségtől egyik technológiai multi sem szívesen marad távol a saját elhatározásából – főleg úgy, hogy versenytársai már jelen vannak a piacon.

A Google Cloud esetében elsősorban az Amazonról és a Microsoftról van szó: az Amazon Web Services (AWS) a Beijing Sinnet Technology, a Microsoft Azure pedig a 21Vianet Group bevonásával szolgáltat Kínában, amelyeknek egyébként ők maguk adták el ottani szervereiket és más eszközeiket.

A Google egyelőre a Bloomberg értesüléseit sem kommentálta. A lap ugyanakkor felsorol egy pár olyan körülményt is, amelyek közvetve alátámasztják az értesüléseit. A Google például januárban megállapodott a Tencenttel bizonyos termékeket és technológiákat érintő szabadalmak kölcsönös megosztásáról, de ugyanilyen beszédes lehet az is, hogy a vállalat Sanghajban toboroz a cloud üzletfejlesztési menedzseri pozícióba.