A vállalat egyelőre nem kommentálta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint lepacsizott a kínai kormányzattal, hogy újra beléphessen a hatalmas bevételekkel kecsegtető kínai piacra.

Aprócska bombát robbantott a The Intercept tegnapi beszámolója, amely szerint a Google a kínai keresőpiacra való visszatérésre készül. A vállalat keresője már nyolc éve elérhetetlen az országban, miután a kínai hatóságok 2010 márciusában blokkolták a vonatkozó oldalak bármilyen nyelven való hozzáférését. A néhány hónapig tartó trükközés (mint a kínai oldal találatainak hongkongi átirányítása) után a Google is feladta, és más szolgáltatásaival együtt hivatalosan is leállította a lokalizált kereső működését.

A Google China üzletével 2010-ig nem volt különösebb gond gond, a társaság a kínai elvárásokhoz igazodva gondosan szűrte, mit jeleníthet meg keresője a helyi felhasználók képernyőjén. A formális keretek azonban egyre inkább torzulni kezdtek, például hackertámadások érték emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjait, erre válaszul pedig a Google is feloldotta keresőjében a kínai cenzúra szabályainak megfelelő filterezést. A 2009-ben még 30 százalék körüli részesedéssel futó szolgáltatás rövid idő alatt el is tűnt Kínából.

Bár a társaság kínai leányvállalata nem szűnt meg, sőt félezer alkalmazottal a mai napig működik, a keresőpiaci visszatérésről eddig legfeljebb spekulációkat lehetett olvasni. A szakítás után elsősorban a Google alapító társtulajdonosa, a Szovjetunióban született Sergey Brin tűnt különösen érzékenynek a politikai cenzúrával való alkudozásra, bár a korábbi ügymenet már bizonyította, hogy bizonyos feltételek mellett a Google is képes rugalmasan kezelni a saját maga által meghatározott értékeket.

Egy ekkora piacot nem lehet otthagyni?

Brin azonban a napi ügyvitelbe évek óta nem folyik bele, a Google jelenlegi vezérigazgatója pedig 2015 óta a jóval pragmatikusabb felfogást képviselő Sundar Pichai, aki nem sokkal kinevezése után világossá tette: a világ minden felhasználóját ki akarja szolgálni, beleértve a kínai felhasználókat is. A The Intercept beszámolója alapján ezt a pártvezetéssel kezdte, miután tavaly decemberben személyesen is találkozott Hszi Csin-ping elnök legmagasabb rangú külpolitikai tanácsadójával, amit egy helyi MI-fejlesztő központ bejelentése és néhány mobil applikáció kiadása követett.

A lényeg azonban a Dragonfly (szitakötő) nevű projekt, ami a lap szerint a Google keresőjének új kiadása lenne a kínai piacon egy androidos app formájában. A The Intercept a birtokába jutott belső dokumentumokra és bennfentes forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a projekt tavaly január óta fut, a decemberi találkozó pedig felgyorsította a folyamatot, a mobil alkalmazás megjelenése pedig a hat-kilenc hónap múlva várható, a kínai hatóságok jóváhagyásának függvényében. Ezt azótaa The Intercept riportját követően más lapok is megerősítettek.

Desktop változatról nem szólnak a hírek, de ez igazából nem is lenne érdekes. Az Android Kínában 80 százalék körüli mobilos piaci részesedéssel rendelkezik, a kínai internet-felhasználók 95 százaléka pedig az eMarketer becslése alapján mobil eszközökről (is) netezik, így az Android platform által kínált eléréshez érdemben már nem sokat tenne hozzá az asztali verzió. A helyi partneren keresztül bevezetett szolgáltatásban egyébként a képkereséstől a keresési javaslatokon át a helyesírás-ellenőrzésig megjelenne a hatósági cenzúra, elérhetetlenné téve például a BBC vagy a Wikipédia összes oldalát.

A projekten állítólag több száz ember dolgozik, főleg a Google Mountain View-ban működő központjában. Közülük adták a fülest a The Intercept újságíróinak is, és időközben több Google-alkalmazott fejtette ki névtelenül a véleményét a dologgal kapcsolatban. Ők ahhoz hasonlítják a cégen belül tapasztalható felháborodást, mint amikor nemrég több ezren írtak alá egy petíciót a védelmi minisztériummal folytatott közös MI-projekt beszüntetését követelve. A vezetőség ebben az esetben úgy döntött, hogy meghajlik a közös akarat előtt, és nem hosszabbítja meg a jövő márciusban lejáró együttműködést.

A témára természetesen a politika is ráugrott. Marco Rubio floridai szenátor egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy egyelőre nem tud eleget az ügyről, de a híreket aggasztónak tartja: miközben a Google a hazai védelmi minisztériummal nem folytatja az együttműködést, a kínai cenzúrát eszerint hajlandó kiszolgálni. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy még meg sem száradt a tinta a Google júniusi dekrétumán, amelyben a mestreséges intelligenciával kapcsolatos irányelveit htározta meg, köztük a "széles körben elfogadott nemzetközi jogot vagy az emberi jogokat sértő" projektek tilalmával. Szerintük ez sehogy sem jön össze a keresőszolgáltatás MI-támogatott filterezésével egy autoriter rendszer cenzorainak megfelelve.

Egyelőre sem a Google, sem a kínai kormányzat nem reagált érdemben a The Intercept beszámolójára. Az mindenesetre tény, hogy Kínában már nagyságrendjében annyi internet-felhasználó van, mint amekkora Európa teljes lakossága, ami ennek megfelelő bevételekkel kecsegteti a piacán jelenlévő online szolgáltatókat – illetve ilyen bevételektől esik el minden technológiai multi, amelyik valamilyen okból távol marad tőle.

A 180 fokos fordulatnak tehát létezik praktikus magyarázata. Kérdés azonban, hogy egy ilyen lépés mekkora PR-katasztrófát jelentene a Google számára egy olyan időszakban, amikor a digitális gazdaság szereplőinek minden korábbinál nagyobb erőfeszítésébe kerül a felhasználói bizalom megőrzése, és amikor a politikát is egyre jobban tematizálja a technológiai multik gyengén szabályozott és nehezen átlátható működése.

Közösség & HR

Az oktatásban készül nagy dobásra a Tesla és az OpenAI egykori MI-guruja

Andrej Karpathy új startupja, az Eureka Labs mesterséges intelligenciára épülő asszisztenseket fejleszt a tanárok munkájának támogatására.
 
Nincs automatikus és egyszerű út a felhőnirvánába, pedig a buktatók többségét viszonylag egyszerűen el lehetne kerülni.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.