Aprócska bombát robbantott a The Intercept tegnapi beszámolója, amely szerint a Google a kínai keresőpiacra való visszatérésre készül. A vállalat keresője már nyolc éve elérhetetlen az országban, miután a kínai hatóságok 2010 márciusában blokkolták a vonatkozó oldalak bármilyen nyelven való hozzáférését. A néhány hónapig tartó trükközés (mint a kínai oldal találatainak hongkongi átirányítása) után a Google is feladta, és más szolgáltatásaival együtt hivatalosan is leállította a lokalizált kereső működését.

A Google China üzletével 2010-ig nem volt különösebb gond gond, a társaság a kínai elvárásokhoz igazodva gondosan szűrte, mit jeleníthet meg keresője a helyi felhasználók képernyőjén. A formális keretek azonban egyre inkább torzulni kezdtek, például hackertámadások érték emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjait, erre válaszul pedig a Google is feloldotta keresőjében a kínai cenzúra szabályainak megfelelő filterezést. A 2009-ben még 30 százalék körüli részesedéssel futó szolgáltatás rövid idő alatt el is tűnt Kínából.

Bár a társaság kínai leányvállalata nem szűnt meg, sőt félezer alkalmazottal a mai napig működik, a keresőpiaci visszatérésről eddig legfeljebb spekulációkat lehetett olvasni. A szakítás után elsősorban a Google alapító társtulajdonosa, a Szovjetunióban született Sergey Brin tűnt különösen érzékenynek a politikai cenzúrával való alkudozásra, bár a korábbi ügymenet már bizonyította, hogy bizonyos feltételek mellett a Google is képes rugalmasan kezelni a saját maga által meghatározott értékeket.

Egy ekkora piacot nem lehet otthagyni?

Brin azonban a napi ügyvitelbe évek óta nem folyik bele, a Google jelenlegi vezérigazgatója pedig 2015 óta a jóval pragmatikusabb felfogást képviselő Sundar Pichai, aki nem sokkal kinevezése után világossá tette: a világ minden felhasználóját ki akarja szolgálni, beleértve a kínai felhasználókat is. A The Intercept beszámolója alapján ezt a pártvezetéssel kezdte, miután tavaly decemberben személyesen is találkozott Hszi Csin-ping elnök legmagasabb rangú külpolitikai tanácsadójával, amit egy helyi MI-fejlesztő központ bejelentése és néhány mobil applikáció kiadása követett.

A lényeg azonban a Dragonfly (szitakötő) nevű projekt, ami a lap szerint a Google keresőjének új kiadása lenne a kínai piacon egy androidos app formájában. A The Intercept a birtokába jutott belső dokumentumokra és bennfentes forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a projekt tavaly január óta fut, a decemberi találkozó pedig felgyorsította a folyamatot, a mobil alkalmazás megjelenése pedig a hat-kilenc hónap múlva várható, a kínai hatóságok jóváhagyásának függvényében. Ezt azótaa The Intercept riportját követően más lapok is megerősítettek.

Desktop változatról nem szólnak a hírek, de ez igazából nem is lenne érdekes. Az Android Kínában 80 százalék körüli mobilos piaci részesedéssel rendelkezik, a kínai internet-felhasználók 95 százaléka pedig az eMarketer becslése alapján mobil eszközökről (is) netezik, így az Android platform által kínált eléréshez érdemben már nem sokat tenne hozzá az asztali verzió. A helyi partneren keresztül bevezetett szolgáltatásban egyébként a képkereséstől a keresési javaslatokon át a helyesírás-ellenőrzésig megjelenne a hatósági cenzúra, elérhetetlenné téve például a BBC vagy a Wikipédia összes oldalát.

A projekten állítólag több száz ember dolgozik, főleg a Google Mountain View-ban működő központjában. Közülük adták a fülest a The Intercept újságíróinak is, és időközben több Google-alkalmazott fejtette ki névtelenül a véleményét a dologgal kapcsolatban. Ők ahhoz hasonlítják a cégen belül tapasztalható felháborodást, mint amikor nemrég több ezren írtak alá egy petíciót a védelmi minisztériummal folytatott közös MI-projekt beszüntetését követelve. A vezetőség ebben az esetben úgy döntött, hogy meghajlik a közös akarat előtt, és nem hosszabbítja meg a jövő márciusban lejáró együttműködést.

A témára természetesen a politika is ráugrott. Marco Rubio floridai szenátor egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy egyelőre nem tud eleget az ügyről, de a híreket aggasztónak tartja: miközben a Google a hazai védelmi minisztériummal nem folytatja az együttműködést, a kínai cenzúrát eszerint hajlandó kiszolgálni. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy még meg sem száradt a tinta a Google júniusi dekrétumán, amelyben a mestreséges intelligenciával kapcsolatos irányelveit htározta meg, köztük a "széles körben elfogadott nemzetközi jogot vagy az emberi jogokat sértő" projektek tilalmával. Szerintük ez sehogy sem jön össze a keresőszolgáltatás MI-támogatott filterezésével egy autoriter rendszer cenzorainak megfelelve.

Egyelőre sem a Google, sem a kínai kormányzat nem reagált érdemben a The Intercept beszámolójára. Az mindenesetre tény, hogy Kínában már nagyságrendjében annyi internet-felhasználó van, mint amekkora Európa teljes lakossága, ami ennek megfelelő bevételekkel kecsegteti a piacán jelenlévő online szolgáltatókat – illetve ilyen bevételektől esik el minden technológiai multi, amelyik valamilyen okból távol marad tőle.

A 180 fokos fordulatnak tehát létezik praktikus magyarázata. Kérdés azonban, hogy egy ilyen lépés mekkora PR-katasztrófát jelentene a Google számára egy olyan időszakban, amikor a digitális gazdaság szereplőinek minden korábbinál nagyobb erőfeszítésébe kerül a felhasználói bizalom megőrzése, és amikor a politikát is egyre jobban tematizálja a technológiai multik gyengén szabályozott és nehezen átlátható működése.