Az OpenAI volt kutatási vezetője, William Fedus és a Google DeepMind egyik tudósa, Ekin Dogus Cubuk Periodic Labs néven indított új vállalkozást a mesterséges intelligenciával automatizált anyagtudomány lehetőségeinek megvalósítására. A TechCrunch beszámolója alapján a startup cég egy tavasszal indult ötletelésből nőtt ki, de alig fél évvel az első beszélgetéseket követően már meg is valósított egy hatalmas összegű, 300 millió dolláros (több mint 100 milliárd forintnak megfelelő összegű) tőkebevonást az Andreessen Horowitz (a16z), a Felicis és más befektetők részvételével.

A céget egyelőre csak egy kezdetleges honlap képviseli a külvilág felé, de az oldalon sorjázó nevek és logók nem akármilyen hátteret mutatnak az Nvidia befektetési üzletága, az Accel, Jeff Bezos, Eric Schmidt és tucatnyi más támogató felsorolása mellett. Bár az alapítók eredeti elképzelése az OpenAI támogatásának megszerzése lett volna, a vállalat végül nem állt be a Periodic Labs mögé. Hamar kiderült azonban, hogy erre nem lesz szükségük, mert amikor Fedus egy X-bejegyzésben konkrétumok nélkül bejelentette az új cég létrehozását, valóságos őrületet indított el a befektetők körében.

A TechCrunch cikkében a tudós arról beszél, hogy az esetükben fordítva zajlott a "pitchelés", vagyis az üzleti partnerek érdeklődésének felkeltése és az érdeklődők meggyőzése. Nem ők keresték meg ugyanis a befektetőket, hanem azok kezdték bombázni őket a bemutatkozásaikkal, amelyekről elmondta, hogy esetenként jobban hasonlítottak szerelmes levelekhez. A dolog ráadásul olyan simán ment, hogy az első támogató még utalni sem tudott volna nekik, mert amikor elkötelezte magát, a Periodic Labs be sem volt bejegyezve, és értelemszerűen nem volt bankszámlája sem.

Lehetőség mindenre van, garancia semmire sincs

A startup egyébként arra az elképzelésre épül, hogy a generatív mesterséges intelligencia úgy hozhat valóban radikális változásokat a tudományos felfedezésekben, ha maga az MI is úgy dolgozhat mint a valódi tudósok: biztosítani kell a mesterséges intelligenciának is a teljesen felszerelt laboratóriumokat, hogy ötleteit valós, ellenőrzött környezetben tesztelhesse. Ezzel a sikertelen kísérleteket is értékessé tehetik, mivel az adat az MI "éltető eleme", szemben azzal a motivációs rendszerrel, ami a sikerre, publikációkra és támogatásokra, nem pedig a felfedezésre törekszik.

Az alapítók úgy látják, hogy mára minden feltétel adott ennek megvalósításához. Az új anyagok szintetizálását végző robotok már eléggé megbízhatóan működnek, és a gépi tanuló szimulációk is elég hatékonnyá és pontossá váltak hozzá, hogy olyan összetett fizikai rendszereket modellezzenek, mint amilyenekre szükség van az új anyagok fejlesztéséhez. A nagy nyelvi modellek ráadásul egyre erőteljesebb érvelési képességekkel rendelkeznek, a fizikai kísérletezés bevonása az MI-modellek finomításába pedig "a következő határterület" lehet az MI "kapcsolatfelvételében a valósággal".

A Periodic Labs kezdeti küldetése a TechCrunch riportja szerint az új szupravezető anyagok felkutatása lenne, amit potenciálisan aranybányának tartanak a hatékonyabb, de alacsonyabb energiafogyasztású technológiák lehetősége miatt. A startup persze még nem rendelkezik az emlegetett robotokkal, és a tudományos felfedezések akkor sem feltétlenül gyorsak, könnyűek vagy kiszámíthatóak, ha az MI vezérli a folyamatokat. Így aztán a Periodic Labs akármilyen értékes adatokat termel majd (akár a kudarcain keresztül), a tudósok mellett a befektetők is izgalmas időszak előtt állnak.