Az utóbbi időben egyre több figyelmeztetést hallani azzal kapcsolatban, hogy a gyártók rendszeresen emberi nevekkel és emberi identitással próbálják meg felruházni az általuk fejlesztett MI-ágenseket és robotokat. Ennek nyilvánvaló célja annak a benyomásnak az erősítése, hogy a mesterséges intelligencia már-már öntudattal rendelkezik, alátámasztva a techvállalatok narratíváját az emberi képességeket is felülmúló MI küszöbön álló megjelenéséről. Ez azonban akármilyen jól veszi ki magát a befektetők előtt, elmossa a határokat az emberek közötti, illetve az ember-gép interakciók területén, ami befolyásolja az MI károkozásra való képességét is.

Itt természetesen nem a kifáradóban lévő Skynet-sztorira kell gondolni, hanem arra, hogy nem feltétlenül jó ötlet egyenrangú partnerként tekinteni egy olyan algoritmusra, ami csak statisztikai alapon imitálja az emberi viselkedést. Ráadásul amikor a megbízhatónak tartott programok hibáznak, akkor azt váratlanul és nehezen magyarázható módon teszik. Bár az emberi természet része, hogy hajlamosak vagyunk még a kedvenc tárgyainkat is személyiséggel felruházni, ugyanígy arra is hajlamosak vagyunk, hogy próbálgassuk az alkalmazások határait, vagy akkor is az MI-re hagyatkozzunk, ha pontosan ismerjük annak korlátait.

A mesterséges intelligenciának persze megvan rá a lehetősége, hogy új szintre emelje az emberi képességeket, ehhez azonban magának az MI-nek egyáltalán nem szükséges emberi módon viselkednie – mi pedig jobban tesszük, ha a számtalan kisegítő feladat között a gondolkodást azért nem bízzuk rá a szoftverekre. Külön megfontolandó, hogy ezt az álláspontot már mesze nem csak az MI kockázataival házaló szakemberek képviselik: legutóbb például a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella fejtette ki, hogy a mesterséges intelligenciát célszerűbb lenne eszköznek tekinteni, nem pedig valamiféle emberszerű entitásnak.

Nagy üzlet sem így lesz belőle

A Bloombergnek adott interjújában a Microsoft első embere rosszallását fejezte ki az MI antropomorfizálását illetően, világossá téve, hogy szerinte egy eszközről van szó. Nyilván már ez is éles ellentétben áll annak az OpenAI-nak a megközelítésével, amelynek a Microsoft a legnagyobb befektetője, de Nadella még a mesterséges intelligencia kifejezést is félrevezetőnek nevezte: ahogy ő látja, az MI képességei nem feleltethetők meg az emberi intelligenciának, és ezt érdemes lenne minél világosabbá tenni. A dolog különösen érdekes, mert a Microsoft korábbi próbálkozásaival (Tay, Cortana stb.) nem éppen ezt az irányt követte.

A magyarázat valószínűleg abban a stratégiában keresendő, amelynek mentén a Microsoft éppen most jelentett be egy új, alapértelmezett módon MI-funkciókkal tervezett PC-kategóriát. Ezek szerint a fejlesztésekbe ölt milliárdokat és az eddigi eredmények értékelését követően eljött az ideje az olyan MI-alapú eszközök és alkalmazások kiadásának, amelyek nem (csak) látványosak, de produktív, széles körben piacosítható termékekben öltenek formát. A lap ennek kapcsán a Google egyik vezetőjét is idézi, aki szerint lehetséges például emberi érzelmeket imitálni az MI-eszközökön keresztül, de náluk is inkább a "szuper segítőkész, szuper hasznos" jellemzőkre próbálnak koncentrálni.