A mesterséges intelligencia gyors fejlődése máris különféle aggodalmakat keltenek a hamisított információ, a programokba kódolt elfogultság és az adatvédelmi problémák miatt, ezeken túl pedig állandó téma a munkaerőpiac felforgatása vagy az a tény, hogy a diszruptív technológiákat fejlesztő magánvállalatoknak nincs rá semmiféle ösztönzésük, hogy a saját maguknak teremtett előnyöket másokra is kiterjesszék. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan kevés figyelmet kap egy sokadik, de a maga módján ugyancsak aggasztó kérdés, mégpedig az MI-termékek és -szolgáltatások elnevezése és márkázása.
A névadás triviális dolognak tűnhet, de ahogy a VentureBeat hétvégi összeállításából is kiderül, könnyen járhat előre nem látható következményekkel. Az MI-ágensek és robotok ugyanis gyakran kapnak emberi neveket, ami valakinél már azzal kiveri a biztosítékot, hogy a nyugati világban fejlesztett eszközöknek gyakran próbálnak valamilyen női identitást adni, megerősítve a nők alárendelt szerepéről szóló elképzeléseket. Ennél fontosabb azonban, hogy az antropomorf elnevezések általában is azt a képzetet keltik, hogy az MI öntudattal rendelkezik, ami befolyásolja a károkozásra való képességét is.
Az MI nem férfi vagy nő, sőt nem is ember
A cikk szerint az ilyen elnevezések a techvállalatok narratíváját erősítik az emberi intelligenciát felülmúló MI küszöbön álló megjelenéséről, annak hiányában is elmosva a határokat a hagyományos, emberek közötti kommunikáció, illetve az ember-gép interakciók között. A VB szerzője szerint itt is érdemes lenne olyan szabályokat alkotni, mint amelyek már számos területen léteznek az URL-ektől a gyógyszerekig, hogy a nevek ne befolyásolják a felhasználók feltételezéseit és elvárásait – ebben az esetben elősegítve, hogy az MI-technológiát terméknek, és ne más emberek helyettesítőjének lássák.
Ez egyben lehetőséget adna az MI céljainak és képességeinek hatékonyabb bemutatására, elősegítve a fogyasztók könnyebb eligazodását és az átgondoltabb döntéshozatalt az MI-szférában. Az ilyesmi pedig különösen fontosnak tűnik, amikor a szakemberek már arra figyelmeztetnek, hogy az egyre fejlettebb MI-chatbotok komoly kockázatot jelentenek az emberek döntési képességeinek fejlődésére. Ebben az esetben ugyanis nem a döntéseket támogató információforrásról, hanem a feladatok tejles átvételéről van szó, ami sokkal pusztítóbb lehet az eddig megismert "kognitív protézisek" hatásainál is.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak