A héten ismét frissítették a világ legerősebb számítógépes konfigurációinak listáját. Az élen csak Redmond új büszkesége tudta némileg felkavarni az állóvizet.
Hirdetés
 

Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, idén is novemberben frissült másodszorra a világ 500 legerősebb szuperszámítógépének mezőnye. A listát gondozó top500.org közleménye szerint ezúttal sem voltak drámai elmozdulások a legjobbak mezőnyében, de kicsivel lejjebb azért már nagyobb helyezkedés ment.

A listavezető 10-es mezőnyében egyetlen változás történt, a Microsoft Azure szolgáltatába állított Voyager-EUS rendszernek sikerült a legalsó pozíciót megkaparintania. A redmondiak szupergépe másodpercenkénti 30 petaflops számítási teljesítményre képes. Ez ugyan egy nagyságrenddel kisebb, mint a jelenlegi éllovasok képessége, ám az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az AMD EPYC CPU-kból álló rendszer mindezt alig több mint negyedmillió processzormag együttműködésével valósítja meg. (Az első tízben jó pár szuperszámítógép esetében több millió mag dolgozik össze.)

A Voyager-EUS debütálásával a Microsoft lett az első nagy cloudos szolgáltató, amely ilyen komoly gépet állított munkába a háttérben. Egyáltalán nem meglepő, maximum PR szempontból kicsit kellemetlen, hogy a redmondi rendszer nem Windowson, hanem egy Linux-disztribúción (Ubuntu 18.04 LTS) fut. 

Nyerőben az AMD

Ami a közvetlen üldözőket illeti, a 11-től 15-ig tartó helyezéseknél mindössze egy pozíciót tudott megtartani a korábbi lista szereplője. Az már az előző összeállításnál is látszott, hogy az AMD nagy lendületben van ezen a területen. A trend nem tört meg, sőt erősödött, hiszen a Microsoft rendszere mellett az imént említett négy új szereplő is kivétel nélkül a csipgyártó termékével került a legjobbak közé.

Az 500-as listák egyik visszatérő kérdése a kínai-amerikai páros meccs. Az Egyesült Államok régebben magabiztosan uralta a mezőnyt, ám ennek a kornak már több évvel ezelőtt vége lett. Azóta Kína át is vette a vezetést, és úgy tűnt, vissza se néz. Ezzel szemben a novemberi listán jelentősen zárult a két szuperhatalom közötti olló. Az USA területén telepített gépek 123-ról 150-re gyarapodtak, míg a kínai rendszerek száma a korábbi 186-ról 173 darabra olvadt. 

A csúcsok csúcsán azonban egy japán rendszer, a Fugaku helyezkedik el meglehetősen kényelmesen. A szuperszámítógép tavaly márcusi üzembe állítása óta egyelőre kétség sem fér az elsőségéhez. A Fugaku 442 petaflopsszal büszkélkedhet, ami azt jelenti, hogy a második legerősebb rendszernél is háromszor jobban teljesít. Ez utóbbi nem más, mint az IBM által 2018-ban épített Summit, amit az energiaügyi minisztérium működtet az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban, és aktuálisan 148,6 petaflops teljestményre képes.

Hamarosan felkerülünk?

A témával kapcsolaban érdemes megemlíteni azt a néhány héttel ezelőtti hazai hírt, miszerint az ITM az OTP-vel közösen egy igen komoly teljesítményű rendszert hoznának létre. Az októberi bejelentés alapján a szuperszámítógép már jövő év közepére készen állhat az indulásra két magyarországi helyszínen. A feladata pedig az lenne, hogy mesterségesintelligencia-algoritmusok számára használható magyar nyelvi modult alkosson. Egy héttel ezelőtt pedig az is kiderült, hogy a felek a Sambanova Systemsszel működnek együtt a projekten.

Cloud & big data

A robotok újabb bűnözési hullámot indíthatnak az Europol szerint

A robotok, a drónok és a mesterséges intelligencia fejlődésével a fizikai világban is megjelenik minden, ami eddig a digitális világra volt jellemző, nem beszélve arról, ha az automatizálás miatt tényleg tömegek veszítik majd el a megélhetésüket.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.