India, a világ harmadik legnagyobb gazdasága és második legnépesebb országa decemberben vette át Indonéziától a G20-ak egy évre szóló elnöki tisztségét, egyik fő célkitűzésének pedig a kriptoeszközök forgalmának nemzetközi szabályozását jelölte meg. A tizenkilenc országból és az Európai Unióból álló G20 csoport a globális GDP nagyjából 85 százalékát képviseli, így különös jelentőséget kap az a törekvés is, hogy politikai konszenzust alakítson ki a kriptoeszközökkel kapcsolatos, mindenki által elfogadott előírások érdekében.

December 13-15-én Bengaluruban zajlik a G20-as pénzügyi és jegybanki képviselők első ülése, az indiai szövetségi gazdasági miniszter pedig a fórum második napján tartott sajtótájékoztatóján a kriptoeszközöknek gazdasági, monetáris politikai és a bankszektorra gyakorolt ​​hatásáról beszélt. A konszenzust megalapozó szabályozásnak szerinte ezek vizsgálatára kell épülnie, és ebben a tekintetben nyilván az is fontos szempont lesz, hogy a megbeszélésekre nem sokkal az FTX kriptovaluta tőzsde összeomlása után kerül sor.

Az FTX, annak fedezeti alapja, az Alameda Research és több tucat leányvállalata a múlt hónapban jelentett csődöt jelentett az Egyesült Államokban, miután a kereskedelmi platform nem tudta kezelni a halmozósó kivonásokat, és a megmentésére irányuló megállapodás is meghiúsult. Időközben kiderült, hogy az FTX vezetői milyen módon voltak képesek korlátok nélkül és észrevétlenül használni ügyfeleik pénzét, amiért az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet már csalással vádolja és le is taróztatta a társaság vezetőjét.

A kriptotavaszra is fel kell készülni

A bengalurui megbeszéléseken a Reuters beszámólója alapján szó esett a globális adósságsérülékenységek kezeléséről is olyan témák mellett, mint amilyen az éghajlat-politika, a fenntartható fejlődési célok finanszírozása vagy a multilaterális fejlesztési bankok megerősítése. A hírügynökség ezzel párhuzamosan a német pénzügyi hatóság vezetőjének nyilatkozatáról is beszámol, amely ugyancsak a kriptobiznisz globális szabályozását sürgette a fogyasztók védelme, a pénzmosás elleni küzdelem és a pénzügyi stabilitás érdekében.

A Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (BaFin) elnöke szerint rossz volt az a megközelítés, hogy az iparág "felnőttek játszótereként" működjön, és már ki is derült, hogy ilyen formában nem fog működni. A sokak szerint már javában zajló "kriptotélről", a kripropiac szereplőit sorra leromboló és egyre szélesebb hullámokat vető válságról szólva megállapította, hogy ezt követheti valamilyen "kriptotavasz", de az újjászülető iparág valószínűleg jobban kapcsolódik majd a hagyományos pénzügyi rendszerhez, ez pedig tovább erősíti a nemzetközi szabályozás szükségességét.