Az Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy a bitcoin utóbbi időben tapasztalható mélyrepülése csak a kezdet: az igazi problémát nem az árfolyam hullámzása jelenti, hanem az eszköz olyan alapvető gyengeségei, mint a tényleges érték hiánya, a nagyrészt spekulációs eszközeként való alkalmazás, illetve az a tény, hogy valójában soha nem használták számottevő mértékben valós és legális tranzakciókra. Ez utóbbi a bitcoin elvi felépítéséből és technológiai hiányosságaiból fakad, miután az az utóbbi esetben az ügyletek nehézkesek, lassúak és drágák.

A Handesblatt oldalán megjelent véleménycikkben, amit utóbb az EKB hivatalos blogja is közölt, egyértelműen jelzik, hogy a szerzők nézeteit olvashatjuk, amelyek nem feltétlenül képviselik az EKB és az euróövezet monetáris felügyeletének álláspontját. Mivel azonban az EKB piaci infrastruktúráért és fizetésekért felelős főigazgatójának, illetve tanácsadójának írásáról van szó, nehéz a bejegyzést ettől függetlenül kezelni. Ők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a bitcoin piaci értékelése tisztán spekuláción alapul, és a buborékok az újabb befektetői pénzek beáramlásától függnek.

Az ilyesmire már több hullámban is sor került, ezek során pedig az EKB munkatársai szerint jól dokumentáltak voltak az egyes tőzsdék vagy stablecoin szolgáltatók manipulációi. A nagy bitcoin-befektetők a tavaszi buborék kipukkanása után mindent megtettek az eufória fenntartására: az általuk fizetett kriptolobbisták száma a cikk alapján már 2018 és 2021 között is csaknem megháromszorozódott, emellett pedig olyan statisztikát is idéznek, amelynek alapján a kockázati befektetések a javában zajló "kriptotél" ellenére közel 18 milliárd dollárt tettek ki július közepén az iparágban.

Az euró őrei lefutott meccset látnak

A bitcoin értéke 2021 novemberében tetőzött majdnem 70 ezer dolláron, hogy aztán alig több mint fél év múlva már 17 ezer dollárra zuhanjon vissza, és azóta se törje át a 20 ezer dollár körüli szintet. Bár az árfolyam látszólagos stabilizációja miatt már sokan az újabb felfutásra készülnek, az EKB tisztségviselői úgy gondolják, hogy egy "mesterségesen előidézett, utolsó lélegzetvételről" van csak szó a jelentéktelenségbe vezető úton – ráadásul az EKB blogján megjelent értékelés alapján mindez már az FTX kriptotőzsde csődje és az árfolyam beszakadása előtt is előrelátható volt.

A bejegyzés értelmében időnként maguk a törvényhozók is megkönnyítetik a pénzeszközök beáramlását az olyan szabályozásokkal, amely azt a benyomást keltetik, hogy a kriptoeszközök is csak egy újabb eszközosztályt jelentenek. Itt felidézik, hogy amíg az Európai Unió átfogó szabályozási csomagban állapodott meg a kriptográfiai eszközök piacairól szóló rendelettel (MiCA), addig az amerikai kongresszus és a szövetségi hatóságok még nem egyeztek meg koherens szabályokról. Ez azért is érdekes, mert szerintük a kriptovaluták jelenlegi ellenőrzését részben tévhitek alakítják.

Ilyen tévhitnek tartják az innovációt, amennyiben az új technológiák által megteremtett érték elmaradt az előzetes várakozásoktól, igazolva, hogy az újdonság önmagában nem elégséges feltétele a ráépülő termékek hozzáadott értékének. A pénzintézetek belépése ugyanakkor azt sugallja a kisbefektetőknek, hogy a bitcoinba való befektetés megalapozott dolog. Ott van aztán a teljes rendszer körülményes és környezetszennyező működése is, ami nem egyszerű hiba, hanem olyan sajátosság, ami együtt jár a teljesen decentralizált rendszer integritásának biztosításával.

A cikk végső következtetése, hogy a jelek szerint a bitcoin sem fizetési rendszernek, sem befektetési formának nem alkalmas, tehát a szabályozásnak sem kellene úgy kezelnie, mintha ezek közül bármelyik lenne. A pénzügyi szektornak ennek megfelelően tekintettel kellene lennie azokra a hosszú távú károkra, amelyeket a bitcoin alapú befektetések népszerűsítése okozhat: bár rövid távon keveset kockáztatva is profitálhatnak belőle, az ügyfelek bizalmának elvesztése és az egész iparág hírnevének károsodása nagyon magas ár lehet mindezért.

Tovább az Európai Központi Bank blogjára »