A Samsung Electronics várhatóan pénteken teszi közzé második pénzügyi negyedévének eredményeit, amit az elemzők szerint már most vastagon meghatároznak majd a kínai megrendelők, elsősorban a Huawei elleni korlátozások. Ez nagyságrendben annyit tesz, hogy az amerikai kereskedelmi szankcióknak való kényszerű megfelelés éves összehasonlításban a profit feleződésére számítanak, ami a társaság legalacsonyabb negyedéves nyeresége lenne az elmúlt majdnem három esztendőt tekintve.

A Samsung a DRAM és NAND memóriacsipek legnagyobb globális szállítója, emellett pedig az eladott készülékek mennyisége alapján a világ legnagyobb okostelefon-gyártója. Utóbbi területen a kínai Huawei tanyázik a második helyen, és ebben a minőségében a Samsung egyik legfontosabb ügyfele – mivel nem igazán létezik olyan piaci szereplő, amely kiválthatná a Huawei részéről kieső megrendeléseket, az elemzők szerint a Samsung komoly árcsökkentésekre kényszerül majd, hogy túladjon a komponenseken.

Bár az amerikai szankciók eredményeképpen 40 százalékosra saccolják a Huawei piacvesztését a társaság nemzetközi üzletében, és ez kedvező dolog a Samsungnak is, a dél-koreai elektronikai óriás profitjának jelentős része (nagyjából kétharmada) a memóriacsipekből származik. Ezt pedig lényegesen befolyásolja az adatközponti termékek forgalmának viszsaesése, legfőképpen pedig az okostelefon-piac túltelítettsége. Ez ebben az évben már nem is nagyon fog változni, így a Samsungnak legközelebb 2020 elsőfelében lesz rá reális esélye, hogy kiürítse a raktárait.

A szabályok enyhülnek, az elbírálás viszont szigorodik

A TrendForce becslése alapján a DRAM komponensek ára átlagosan a negyedével csökkent az év második három hónapjában. Maga a Huawei egyébként elegendő támogatással rendelkezik a hazai piacon (mellesleg a világ legnagyobb okostelefon-piacán), hogy megtartsa második helyét az okostelefon-gyártók globális rangsorában. A jelenlegi körülmények között ez mindenképpen nagy dolog, bár a vállalat nemrégen még olyan ambíciókat dédelgetett, hogy az év vége előtt a világ legnagyobb a gyártójává fejlődik.

Hétfőn mi is beszámoltunk róla, hogy a G20-as országok csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök bejelentette: részben feloldja a Huawei elleni szankciókat. Ez elvileg azt jelenti, hogy a kínai gyártó eszközei továbbra is feketelistán maradnak az amerikai beszerzéseket illetően, de az ottani cégek ismét szállíthatnak bizonyos technológiai termékeket a Huaweinek és leányvállalatainak.

Mindez újabb zavart okozott az amerikai szállítóknál és a kormányzati tisztségviselőknél, akik kétségbeesetten próbálják értelmezni, hogy milyen is lenne az aktuális rendelkezések gyakorlati alkalmazása a Huaweijel kapcsolatban. A Reuters szerdai riportja szerint azóta az exportszabályozásért felelős amerikai kormányügynökségnél kiadtak egy házon belüli iránymutatást, amelynek értelmében a tisztviselőknek úgy kell elbírálniuk technológiai kivitel iránti céges keresleteket a Huawei vonatkozásában, mintha a kínai társaság továbbra is a tiltólistán szerepelne.

Trump engedménye ugyan nem jelent általános mentességet, és a hírügynökségnek a Fehér Ház egy magas rangú tisztségviselője egyértelműsítette, hogy az engedély csak a világszerte széles körben elérhető termékekre vonatkozik, vagyis a nemzetbiztonság szempontjából is érdekes termékekre érvényben marad a tiltás. A mostani iránymutatás mégis szigorú ellenőrzést ír elő, amelynek eredményeként a benyújtott licencek legnagyobb részét nem fogják majd jóváhagyni.

Máshol is kedvet kaptak a kereskedelmi csetepatéhoz

Az egyelőre véleményes amerikai-kínai közeledést még érdekesebbé teszi, hogy időközben japán és dél-koreai részről is újabb frontot nyitottak a kereskedelmi-technológiai háborúban. Miután a koreai félsziget második világháborús japán megszállása nyomán a dél-koreai bíróságok újabb kártérítési ügyekben hoztak ítéletet, a japán kormány kereskedelmi szankciókkal válaszolt: csütörtöktől szigorítják a kiviteli szabályokat, ami kellemetlenül érintheti majd a Samsung, az LG Display vagy az SK Hynix üzletét is.

A rendekezések egyebek mellett az okostelefon-kijelzők készítéséhez használt flourozott poliamidra vagy a félvezetők előállításában alkalmazott marógázokra is vonatkoznak. A dél-koreai exportot nem tiltják meg, de a japán vállalatoknak minden egyes szállítmányt engedélyeztetni kell, az ügyintézési folyamat pedig kedvező elbírálás esetén is simán eltarthat 90 napig. Hogy ez mit jelent a koreai techvállalatok szempontjából, azt összefüggésbe helyezi, hogy a két emletett területen a japánok 90, illetve 70 százalékos globális részesedéssel bírnak.