Úgy tűnik, csak pár napig tud meglenni a techszektor nemzetközi kereskedelmi tűzijáték nélkül. A hétvégén ugyan a kiszámíthatatlan akcióiról elhíresült amerikai elnök egészen barátságos gesztusokkal igyekezett Kínát megállapodásra sarkallni, ám hétfőn Japán nyitott frontot Dél-Koreával szemben.

Régi sérelmek, új szankciók

A két ország kapcsolatát sok történelmi sérelem mérgezi. Egy ilyen került az elmúlt időszakban újra terítékre, nevezetesen az, hogy a félsziget második világháborús megszállása alatt a koreaiakat kényszermunkára fogták a japán vállalatoknál. A téma koreai bíróságokon folytatódott, ahol az eljárás indítványozói azt szeretnék elérni, hogy az ingyenmunkából előnyt húzó cégek fizessenek kártérítést. A szigetországban viszont nem vették jó néven ezeknek a régi ügyeknek a felhánytorgatását, és kereskedelmi szankciók élesítése mellett döntöttek.

A csütörtöktől hatályos új rendelkezések sokat szigorítanak a jelenlegi kiviteli szabályokon, ami elsősorban az olyan dél-koreai technológiai óriásokat érintheti kellemetlenül, mint például a Samsung Electronics, az SK Hynix és az LG Display. Az exportfolyamatokat súlyos hónapokkal elnyújtó változtatásoknak természetesen nem tapsoltak Szöulban.

Az iparért felelős dél-koreai miniszter reakciójában jelezte, hogy a WTO-hoz, azaz a Kereskedelmi Világszervezethez fordulnak Japán "megtorló intézkedései" miatt. A külügyminisztérium bekérette a japán nagykövetet, a pénzügyminiszter pedig azonnal megbeszélést hívott össze, amely a helyzet kiértékelésén túl a válaszlépések megtárgyalására is alkalmas lehet. 

A kijelzők és félvezetők szegmensét kavarja fel

A mostani intézkedés tulajdonképpen nem szigorítás, mivel "csak" az eddigi kedvezőbb szabályozási környezetet vonják vissza. Ez vonatkozik a például okostelefon-kijelzők készítésénél használt flourozott poliamidra, illetve a félvezetők előállításához szükséges marógázokra.

A koreai technológiai vállalatok problémáját jól érzékelteti, hogy előbbiből Japán 90 százalékos, utóbbiból 70 százalékos részesedéssel bír a világkereskedelemben, azaz meglehetősen nehézkes alternatív beszerzési forrásokat találni ezen a területen.

A kivitel ugyanakkor nincs de facto megtiltva, de az exportáló japán vállalatoknak engedélyt kell kérni minden egyes szállítmányra. Még ha pozitív elbírálást is kapnak, az ügyintézési folyamat akár 90 napig is eltarthat. 

Az új helyzet jelentette gondok egyik kezelési megoldása lehet az, ha a koreai cégek "betáraznak" a nehezen beszerezhető, fontos gyártási alapanyagokból, azaz szükségesnél nagyobb adagokban rendelnek és lenyelik az extra raktározás költségeit.

Az érintett koreai vállalatok egyelőre érdemben nem nagyon nyilatkoztak, ám japán partnereik közül már megszólaltak páran. A szigetországi exportőrök természetesen szeretnék a szigorításokat feloldani, bár az egyik cég képviselője erre kevés esélyt lát a mostani politikai helyzet és a regnáló kormány álláspontja alapján.