A héten Japán egyik vezető vasúttársasága bemutatta azt az ütemtervét, amelyet követve végül teljesen automata üzemmódra állítanák a társaság gyorsvasútflottáját. Eszerint a Sinkanszeneket fokozatosan adnák át az algoritmusnak, a teljes folyamat pedig nagyjából egy évtizedet ölel majd fel – olvasható a Register beszámolójában.

A JR East anyaga az autonóm üzemeltetés előnyei között említette "a fokozott biztonságot és a közlekedés stabilitását, a hatékony üzemeltetésből származó energiamegtakarítást, a kereslet kielégítéséhez szükséges nagyobb rugalmasságot, valamint a munkavállalók más feladatokra való átcsoportosításának lehetőségét".

Japán általában meglehetősen kétarcú, ha a technológia felhasználásáról van szó. Például csak nemrégiben sikerült egy törvénymódosítással végleg megszabadulni a flopilemezek használatától a közigazgatásban. Az viszont tagadhatatlan, hogy az utasokat több mint 300 km/órás sebességgel szállító, golyóvonatként emlegetett szerelvények világszinten is kiemelkedő mérnöki attrakciónak számítanak – immár 60 éve.

Az első vonal 1964-es megnyitása óta egyetlen halálos baleset történt, az is részben egy utas hibájából, aki késve akart felugrani a vonatra, de az ajtón kívül rekedt. Sinkanszen-szerelvény pedig 2004-ben siklott ki először, de nem a vonal meghibásodása, hanem egy váratlanul erős földrengés okozta síntörés miatt, és akkor senki sem sérült meg. A vonatok pontosságát jól jellemzi, hogy késésüket századmásodpercekben mérik.

A társaság menetrendje szerint a már most is komoly technológiai arzenállal, például földrengés-érzékelőkkel, fejlett fékező rendszerrel bíró pályákat az elkövetkező években lépésről lépésre készítik fel a teljesen autonóm üzemmódra. Még közel öt évet kell várni arra, hogy 2029 márciusában Nagaoka és Niigata állomások között átvegye a stafétát a gép, ám ekkor még szigorúan személyi felügyelet mellett. A terv az, hogy egy évvel később már bizonyos szakaszokon önállóan is közlekedhetnek az utasokat éppen nem szállító Sinkanszenek.

Kedvelt terep

A vasúti közlekedés automatizálása nem számít újdonságnak, hiszen a kötött pálya jelentősen leegyszerűsíti a mérnökök dolgát. 2018-ban, azaz hat év számoltunk be például arról az ausztrál kezdeményezésről, amelynek keretében egy bányavállalat önműködően közlekedő vonatflottát kezdett fejleszteni. Vagy hogy messzebbre ne menjünk, a budapesti 4-es metró is vígan elközlekedik már emberi vezető nélkül.

A japán projekt azonban több szempontból is megérdemli a figyelmet. Egyrészt a Sinkanszenek nem nyersanyagot, hanem embereket szállítanak, másrészt a metróval ellentétben nem rövid távon és nem is alacsony sebességgel. A megfontolt bevezetési ütemterv így mindenképpen indokolt a golyóvonatoknál, amelyek karbantartását egyébként jó pár éve hallgatózó MI-vel jósolják meg. Utóbbi annyira bevált, hogy már műholdflottáknál is kísérleteznek vele.

_{(Fotó: Wikipedia)}