Bemikrofonozták az Oszakát Japán harmadik legnagyobb szigetével, a déli Kijúsúval összekötő Sinkanszen-vonalat, írja a Nikkei angol nyelvű kiadása. A síneket védő kerítésre szerelt kiváló minőségű, nagy érzékenységű mikrofonok nem egy kortárs művészi akcióhoz rögzítenek hangmintákat, hanem konkrétan egy balesetmegelőző megfigyelőrendszer adatvételi végpontjai, ha úgy tetszik, szenzorai, melyek a 300 km/h sebességgel közlekedő szerelvények kerekinek hangját rögzíti.

Hogy ezt a fejlesztést a helyén értékeljük, jó tudni: a világ legbiztonságosabb és legpontosabb vasútjáról beszélünk. Az első vonal 1964-es megnyitása óta egyetlen halálos baleset történt, az is részben egy utas hibájából, aki késve akart felugrani a vonatra, de az ajtón kívül rekedt. Sinkanszen-szerelvény pedig 2004-ben siklott ki először, de nem a vonal meghibásodása, hanem egy váratlanul erős földrengés okozta síntörés miatt, és akkor senki sem sérült meg. A vonatok pontosságát jól jellemzi, hogy késésüket századmásodpercekben mérik.

Prediktív elemzés hangmintákból

A megfigyelő rendszert, amelytől a vonatokkal kapcsolatos problémák gyorsabb azonosítását várják, az NTT Data rendszerintegrációs cég és a JR West (West Japan Railway Company) vonatüzemeltető társaság fejlesztette ki. A próbaüzem már tavaly elindult, és mára megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre a végleges rendszerbe állításához is.

A monitoring rendszerben a mikrofonok a szerelvények futóműveinek zaját rögzítik, amiből egy mesterséges intelligencia kiszűri azokat a hangokat, melyek rendellenességre utalhatnak. Ezt az információt azonban már egy emberi ellenőr értékeli ki, és neki kell döntenie arról, hogy az adott szerelvényt kivonja-e a közlekedésből átvizsgálásra.

A rendszer kifejlesztéséről azután döntöttek, miután három éve csak kis híján múlt, hogy nem szenvedett komolyabb balesetet a Tokiót a több mint ezer kilométerre délre lévő Fukuokával összekötő Nozomi nevű Sinkanszen egyik szerelvénye. 2017-ben a vonalon közlekedő egyik szerelvény futóművében csak az utolsó pillanatban fedeztek fel egy súlyos törést. Bár a személyzet hallott rendellenességre utaló zajokat, és durva égésszagot is éreztek az egyik kocsiban, a szerelvényt nem állították le. Amikor pedig beazonosították, hogy mi a probléma, már csak pár centi tartotta egybe a sérült vasúti kocsit.

A speciális monitoring rendszer kifejlesztéséig a karbantartást a vonalakon az üzemórák alapján ütemezték. Ha egy szerelvény lefutott bizonyos időt, mindenképpen következett egy karbantartási periódus, és hasonlóképpen ütemezték az egyéb berendezések karbantartását is. Az új rendszerrel viszont lényegében a vonalak minden fontosabb elemét egyedileg lehet monitorozni – mondta a japán üzleti portálnak a JR West egyik vezetője.

Az adatalapú megközelítést több területen is alkalmazzák: a közel ötezer kilométernyi vonalat üzemeltető társaság a jegykiadó automatáinak és jegykezelő kapuinak a karbantartásához már prediktív adatelemzést használ. Kielemzik az egyes berendezések meghibásodásának típusait, gyakoriságát, hogy milyen napszakban jelentkeznek a hibák stb. Ezzel érzékelhetően csökkent a fennakadást okozó meghibásodások száma és összességében a karbantartás munkaidő-igénye, de ami a szolgáltatás szempontjából a legfontosabb: javult a pontosság.

Spórolni is lehet vele

A JR West azt tervezi, hogy idén tavasztól teljes körűen alkalmazza az adatalapú karbantartást. Ehhez létre szeretnének hozni egy vállalati hálózatot, amely egységesíti az adatgyűjtést, és az interneten keresztül központilag kezeli a vasúttársaság által kezelt összes vonalon a berendezéseket.

A vonalak mellett kilométerenként, valamint a jelzőberendezéseknél és csomópontoknál helyeznek el adatgyűjtő eszközöket (szenzorok, mikrofonok, kamerák). Így gyorsabb és pontosabb lesz az ellenőrzés, és megoldást ad a munkaerő-hiányra is, ami a japán vasúttársaságokat is sújtja. De van még egy nyomós érv a rendszer bevezetése mellett: a JR West szerint csak az energiaszámlán dollármilliókat spórolhatnak éves szinten.

A magántársaságok által kezelt vonalakon egyébként nagyon nagy az innovációs verseny, míg az állami vasúttársaság jóval konzervatívabb és lomhább, állítja a Nikkei. A legtöbb magántársaság igyekszik az ipar legújabb vívmányait alkalmazni. A JT Westhez hasonlóan más társaságok is igyekeznek a maguk javára fordítani a szenzortechnológia, az ipari IoT, az edge computing és a mesterséges intelligencia lehetőségeit.