Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április elején hirdetett globális vészhelyzetet a Kínábó eredő koronavírus-fertőzések miatt, a Facebook pedig nem sokkal később maga is bejelentette, hogy a vezető nemzetközi vagy helyi egészségügyi hatóságok jelzései alapján eltávolítja oldalairól a hamis állításokat vagy összeesküvés-elméleteket a vírussal kapcsolatban. Ebben ráadásul el is tért saját gyakorlatától, amelynek értelmében az eredeti tartalmakat a helyükön hagyta, és csak a keresőn vagy a hirdetéseken keresztül korlátozta valamelyest a félrevezető egészségügyi információ terjesztését.

Ahogy akkor írtuk, a közösségi hálózat korábban is hajlandó volt lépéseket tenni hasonló esetekben, de ez jellemzően már csak a súlyos következmények kozmetikázására volt elég. Erre példa a tavalyi szamoai kanyarójárvány, a pakisztáni gyermekbénulás vagy a dél-amerikai sárgaláz, sőt az oltásellenes kampányok nyomán mostanra már európai országok is lekerültek a kanyarómentes államok listájáról, miután az átoltottság aránya a nyájimmunitáshoz szükséges szint alá csökkent.

Senki sem állítja tehát, hogy a közösségi hálózat semmit sem tesz a pontatlan vagy szándékosan megtévesztő információ terjesztése ellen, de a hálózat – annak nagyságrendjét is figyelembe véve – inkább generálja, mint szűri a világszintű egészségügyi kockázatokat. Ezt támasztja alá az Avaaz nevű amerikai központú aktivista hálózat egyik friss jelentése, amely szerint az elmúlt év során a Facebookon legalább 3,8 milliárd megtekintést gyűjtöttek a félrevezető egészségügyi információt tartalmazó anyagok – derül ki a VentureBeat magazin keddi riportjából.

Ez egyben azt is jelentené, hogy az alaptalan vagy kifejezetten kártékony megnyilvánulások a Facebook törekvései ellenére is négyszer nagyobb nyilvánosságot kaptak, mint a WHO és a helyi egészségügyi hatóságok által minősített tartalmak, sőt a majdnem 4 milliárd megtekintésből 460 millió önmagában is a kritikusnak tekinthető áprlis hónapra esett. A Facebook rendszerének (nem számítva a vállalat más közösségi szolgáltatásait) már több mint 2,7 milliárd felhasználója, és ha elfogadjuk az Avaaz által közölt eredményeket, akkor azokból elég világosan látszik, hogy a Facebook elképesztő mértékű globális elérése és az elérést az érzelmekre ható tartalommal erősítő algoritmusa milyen ellentmondásban van a félretájékoztatás elleni törekvésekkel.

Eredmények akkor sincsenek, ha jó szándékot feltételezünk

Az Avaaz az elmúlt években folyamatos kampányt folytatott annak érdekében, hogy a Facebook tegyen sokkal komolyabb lépéseket a dezinformáció terjesztésének akadályozására, legyen szó a fenti témákról vagy akár a választások kimenetelét befolyásoló közösségi kampányokról. A szervezet kutatási igazgatója szerint a mostani jelentésnek is az a tanulsága, hogy a Facebook rendszeresen lépéseket tesz a jó irányba, de ezek mindig kudarcra vannak ítélve, mivel a korrekciók túl kicsik és sporadikusak ahhoz, hogy érdemi hatással legyenek a szörnyeteg méretű hálózat működésére.

Erre példa, hogy a felhasználókat értesítik is, hogy téves vagy hiteltelen tájékoztatásba futottak, azt már senki sem fejti ki nekik, hogy pontosan mi volt az inkriminált tartalom, és ha az nem igaz, akkor helyette mi is lenne az igazság. Az Avaaz szerint explicit betiltani nem sok értelme lenne semmit, de a rendszer csak akkor válna hatékonnyá, ha a Facebook algoritmusa egyszerűen leminősítené az igazolhatóan dezinformációs tevékenységet végző szereplőket, összességében legalább 80 százalékkal csökkentve elérésüket olyan eszközökkel, mint mondjuk az ingyenes promóció megvonása.

Természetesen ez sem működhet addig, amíg az álhírek osztályozását is meglepően alacsony hatékonysággal végzik: a Newsguard adatai alapján a Facebook által is kamu egészségügyi információnak minősített anyagok mindössze 16 százaléka kapott ténylegesen figyelmeztető címkét. Ez azért is különsen béna, mert a dezinformációs jelenségek több mint 40 százalékáért nagyon is maghatározható, akár több százezer vagy millió követővel rendelkező oldalak a felelősek, amelyek szakmányban osztják az idióta gyógymódokról vagy a járványügyi korlátozások elleni tiltakozásokról szóló híreket.

A jelentés végső megállapítása, hogy a sorozatos ígéretek ellenére a Facebook továbbra sem képes hatékonyan kezelni az álhírek robbanásszerű terjedését és az emögött álló szereplők tevékenységét. Utóbbiak nem csak átjátsszák, de egyenesen fegyverként használják a közösségi oldalon működö, algoritmizált értékelési rendszert, hogy akcióikat sok millió felhasználó nagyságrendjére skálázzák. Maga az algoritmus pont ugyanannyira torzít a fokozott félretájékoztatás irányába, mint tette azt évekkel ezelőtt, ezt pedig a tapasztalat szerint nem oldja meg a Facebook moderációs elveinek ad hoc frissítgetése.