Miután a Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai koronavírus-fertőzések miatt kihirdette a globális vészhelyzetet, csütörtökön a Facebook is bejelentette, hogy el fogja távolítani oldalairól minazokat a tartalmakat, amelyek hamis állításokat vagy összeesküvés-elméleteket terjesztenek a vírussal kapcsolatban. Mindezt ráadásul a vezető nemzetközi vagy helyi egészségügyi hatóságok jelzései alapján, kvázi automatikusan teszi, és nem csak a fizetett hirdetésekre vonatkozóan. Ezzel a közösségi hálózat eltér attól a gyakorlatától, hogy a keresőn vagy a hirdetéseken keresztül korlátozza ugyan a félrevezető egészségügyi információ terjesztését, de az eredeti posztokat ettől függetlenül a helyükön hagyja.

A Facebook szerint ebben az esetben a hamis tájékoztatás már egyértelműen beleütközik a felhasználási szabályoknak abba a tételébe, amely tiltja a fizikai sérülés valós kockázatát vagy a közbiztonságra közvetlen fenyegetést jelentő bejegyzések megjelentetését. A vállalatot rendszeresen kritizálják amiatt, hogy ezen a területen közel sem tesz meg mindent a pontatlan vagy szándékosan megtévesztő információ terjesztése ellen, amivel a hálózat nagyságrendjét tekintve ugyancsak globális szintű egészségügyi kockázatokat teremt. Erre jó példa az oltásellenes hisztéria, ami bizonyos korlátozásokkal, de gyakorlatilag gond nélkül terjed a Facebookon, és az utóbbi időben már többfelé voltak látványos következményei.

Már mindenki tisztában van a problémával

Bár a közösségi hálózat hajlamos lépéseket tenni, amikor a baj már megtörtént, ez sok esetben már csak a súlyos következmények kozmetikázására lehet elég. Itt mindenkinek eszébe juthat a a 2017-ben kezdődő mianmari rohingja népirtást éveken át megelőző hisztériakampány, amelyben utóbb a Facebook is elismert némi felelősséget, de az egészségügy területénél maradva is ott a tavaly kitört szamoai kanyarójárvány, a pakisztáni gyermekbénulás vagy a dél-amerikai sárgaláz. Ehhez képest már egy sor európai állam is lekerült a kanyarómentes országok listájáról, miután a lakosság átoltottságának aránya a nyájimmunitáshoz szükséges szint alá csökkent – ez pedig legelsősorban az oltásellenes kampányoknak köszönhető.

A Facebook egyik szóvivője a Reuters kérdésére "extrém intézkedéseknek" nevezte az ilyen esetekben életbe léptetett tartalmi szűréseket. A vállalat egyébként még a politikai hirdetésekre is csak nemrég kezdte kiterjeszteni a többi tartalomra vonatkozó korlátozásokat, elmozdulva arról a szintről, hogy a fizetett politikai posztokban bárki pörgethetett olyan nyilvánvaló és káros hazugságokat, amelyek terjesztését az oldal más esetben korlátozta volna. A felelősségi szintek értelmezését tekintve a Facebook mindig a szólásszabadságra hivatkozik, a gyakorlatban azonban nehéz figyelmen kívül hagynia szolgáltató felelősségét a hiteles vagy hiteltelen információnak ellenőrzésében, és elfogadni, hogy ez nagyrészt a közösség saját feladata volna.

Ide tartozik a hírügynökség egy másik friss beszámolója is, amelynek alapján az amerikai igazságügyminisztérium február 19-én tart nyilvános ülést az online platformok felelősségéről a felületeiken terjedő tartalommal kapcsolatban. A szövetségi szintű szabályozás jövőjéről szóló megbeszélésen terítékre kerül majd a tisztességes kommunikációról szóló 1996-os törvény egyik szekciója, amely gyakorlatilag immunitást biztosít ebben a tekintetben a Facebooknak, a Google-nek, a Twitternek és más szolgáltatóknak, akik csak a bűnügyi vagy szerzői jogi vonatkozású esetekben számonkérhetők. A törvény elfogadása óta eltelt szűk 25 évben azonban az egész iparág óriási változásokon ment át, és sokak szerint ez a védettségnek ez a formája ma már nem indokolt, sőt káros is.