A közösségi óriás kicsit felhúzta magát a Netflix nemrégiben bemutatott filmjén, amelyben technológiai cégek egykori munkatársai mesélik el, mi és hogy zajl(ik)ott a falak mögött.

A Netflix szeptember elején mutatta be Társadalmi dilemma (The Social Dilemma) című saját gyártású dokumentumfilmjét, amely a világunkat mára teljesen uraló és befolyásoló nagy technológiai cégek működésébe igyekszik belelátni. Ezt a film egy sor egykori magas rangban dolgozó fejlesztő, vezető beosztású szakember megszólaltatásával próbálja hitelesen bemutatni. Megszólalnak többek között a Twitter, a Facebook, a Google és Pinterest egykori munkatársai.

 

 

Néhány perc után eljutunk a ma már közhelyként emlegetett mondathoz: ha valami ingyen van, akkor ott te magad vagy az áru. Azaz a pénz nélkül igénybe vehető levelezésért, kommunikációért, közösségi médiáért a felhasználóknak a saját adataikkal kell fizetni, hogy abból aztán a cégek megfelelő algoritmusok bevetésével vonzó hirdetési felületeket tudjanak ajánlani reklámozó partnereiknek. A film sorra veszi a nagy techcégek jelentette legfontosabb problémaköröket. Ilyen a felhasználók manipulálása, a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés, vagy éppen a minél több interakcióra, figyelemre ösztönző megoldások erőltetése.

Nem is így van!

Úgy tűnik, a máris nagy érdeklődést kiváltó filmet a Facebooknál is megnézték, ugyanis múlt hét pénteken egy terjedelmes bejegyzést szántak arra, hogy "ízekre szedjék" az alkotók által elkövetett hibákat. Nyilván senkit nem ér meglepetésként, hogy a közösségi oktopusz finoman szólva sincs oda a látottaktól. A cég szóhasználatával élve a film "a tartalmat a szenzációhajhászat alá rejti".

Lózungok mellett azért konkrét kritikai észrevételeket és cáfolatokat is találunk a bejegyzésben. A Facebook például felrója az egyoldalúságot, mivel a narratívától eltérő álláspont nem jelenik meg, mint ahogy az érintett cégeknél jelenleg dolgozó embereket sem ültettek a kamera elé. (Más kérdés persze, hogy mennyire lehet készpénznek venni egy olyan megnyilatkozást, ahol a nyilatkozó anyagi függésben van egy ilyen vállalattól.)

A Facebooknál azt is nagyon fájlalják, hogy a rendezés nem vesz tudomást azokról az erőfeszítésekről sem, amelyeket ezek a technológiai cégek önmaguktól már megtettek azért, hogy a felmerült problémákat kezeljék, enyhítsék. Ilyenekre valóban volt példa a múltban, de nem biztos, hogy nagyon jól jött volna ki a közösségi hálózat ezek emlegetéséből, hiszen a Facebook újra és újra bizonyítja alkalmatlanságát például az álhírek és egyéb káros tartalmak terjedésének megfékezésében.

A minél nagyobb figyelem elérése szintén teljesen értelmezhetetlen vád a cég szerint. Ennek alátámasztására a hírfolyam működésében két éve bevezetett változást hozzák fel, amikor is a gagyi kattintásvadász videók, macskás képek helyett a "tartalmas anyagok" felé igyekeztek eltolni a rendszert. (Egyébként a hálózat 2004-ben indult, tehát 14 év működés után sikerült idáig eljutni.)

Változásra kényszerítve

Nem elvitatva a Facebook egyes kritikáinak jogosságát, érdemes azt is megemlíteni, hogy a korábbi évek működéséből fakadó problémákat nem feltétlenül önszántukból próbálják most a technológiai cégek jól-rosszul kezelni. A változás ugyanis ma már (némi túlzással) az életbenmaradásuk alapfeltétele lehet.

A politikai szereplők az elmúlt időszakban realizálták, hogy a hatalmasra duzzadt technológiai óriásokat már nagyon nehéz kordában tartani. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak (Federal Trade Commission, FTC) például bő egy éve sikerült nagy nehezen egy rekord összegű bírságot a Facebook nyakába varrni a Cambridge Analytica-botrány miatt, ám az 5 milliárd dolláros csekket így is kvázi a farzsebéből fizette ki a cég, azaz alapvető üzleti gyakorlatára vajmi kevés ráhatással volt.

Az álhírek és más, káros tartalmak látszólag zavartalan terjesztése, a versenytársakkal szembeni nem feltétlenül szabályszerű fellépések mind oda mutatnak, hogy valamit már tenni kell ezekkel a cégekkel. Nem véletlenül tartották meg idén nyáron az évtized meghallgatásának titulált kongresszusi összejövetelt, ahol a négy legnagyobb techvállalat első emberét próbálták kérdésekkel sarokba szorítani az amerikai honatyák. Bár ez a produkció bővelkedett humoros elemekben is, az jól mutatja a téma komolyságát, hogy az Egyesült Államokban akár már megindulhat egy olyan kormányzati kezdeményezésű per, amely elméletileg akár a Facebook erőszakos feldarabolásával is végződhet.

Közösség & HR

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.