A Global Mobile Suppliers Association (GSA) legutóbbi jelentése szerint szeptember közepén 129 országban és területen már összesen 397 mobilszolgáltató végzett valamilyen 5G-s fejlesztést, beleérteve a teszteket és a kísérleteket, a licencvásárlásokat, a hálózatok tervezését és telepítését, illetve a szolgáltatások elindítását is. Az ősz eleji adatok alapján eddig 44 országban 101 cég indított egy vagy több kereskedelmi 5G szolgáltatást.

Jól is állunk, meg nem is

A fentiekhez képest az Európai Unió nem is áll rosszul, hiszen a 44 között ott van EU-s 17 tagállam (köztük Magyarország is), illetve a szövetséget nemrégiben elhagyó Nagy-Britannia. A korábbi nagyívű tervekhez viszonyítva viszont alapos lemaradást szedett össze az Unió.

Az Európai Unió 2016-ban meghirdetett 5G stratégiája szerint 2020 végéig az összes tagországban el kellene indulnia az 5G szolgáltatásnak, az azonban már most látszik, hogy ezt a célt csak részben sikerül teljesíteni. A 27 tagállam közül több helyen a koronavírus miatt halasztották el az 5G beindításához alapvetően szükséges frekvenciapályázatokat.

A COVID-19 megjelenése globálisan is lassíthatta a bevezetések ütemét, ugyanakkor a közeljővővel kapcsolatban általánosnak mondhatók a derülátó előrejelzések. A GSMA iparági szervezet becslései szerint 2025-re a dél-koreai mobil előfizetések már 60 százalékban 5G-s csomagokra vonatkoznak majd; míg ez az arány az USA-ban és Japánban 50 százalék, Kínában pedig 28 százalék lehet. Az európai átlagot ugyanilyen távlatban 34 százalékosra teszik, ami az országonkénti lebontást tekintve nyilván jelentős szórást mutat majd.

Az új adatátviteli technológiák gyorsuló fejlesztésére és adaptációjára jellemző, hogy az 5G milyen különbségeket mutat a 2G mobil hálózatok 30 évvel ezelőtti indulásához képest. Már a 2000-es évek elején induló 3G-nek is 12 évre volt szüksége, hogy világszerte elérje az 1 milliárd felhasználót, míg a 4G ugyanerre már 4 év alatt képes volt. Az 5G a becslések szerint még ennél is valamivel hamarabb, 3,5 év alatt viszi át a milliárdos küszöböt.

Csak infrastruktúrában erős a Pannon Puma

Az Európai 5G Felkészültségi Index nevű, 2019-es adatokra épülő nemzetközi rangsorban – amely a technológiai infrastruktúra, a szabályozás, az innovációs környezet, az emberi tőke, az általános gazdasági környezet, valamint a kereslet alapján értékeli az 5G kiépítésének és elterjedésének esélyeit – Magyarország csak a 26. helyet tudta megszerezni a 39 európai országot tartalmazó listán. Ennek oka, hogy bár az infrastruktúra területen kifejezetten jól állunk, az 5G-szolgáltatások elterjedéséhez szükséges egyéb tényezőkben már inkább a mezőny leggyengébb harmadát "erősítjük".

Magyarországon elsőként a Vodafone indított el szolgáltatását, majdnem pontosan egy évvel ezelőtt. Azt pedig épp a napokban jelentették be, hogy a kezdetben nagyon korlátozott lefedettséget 200 új budapesti bázisállomással fogják szinte teljesen lefedni a közeljövőben. A Magyar Telekom szintén kicsiben indult idén áprilisban. A cég azzal tudott elsőzni, hogy Budapest belvárosán és a Puskás Aréna környékén kívül Zalaegerszeg egyes részein is bekapcsolta hálózatát, így a Telekom tette meg az első vidéki lépést. A szolgáltatás azóta Budaörs, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Szombathely és a Balaton körüli régió egyes részein is elérhető.

Az Ericsson témában publikált sajtóanyagából kiderül, hogy ezzel viszonylag jól teljesítünk a regionális 5G-versenyben. A visegrádi országok közül Csehországban jelenleg két szolgáltató kínál limitált kereskedelmi 5G-hálózatot, Szlovákiában pedig még egy sem, és mindkét országban többször elhalasztották a további bővítéshez szükséges frekvenciapályázatokat. Lengyelországban ugyanakkor már több élő hálózat is működik.