Az Intel Quantum Hardware igazgatója, James Clarke szerint csak jóval 2030 után számíthatunk egy kereskedelmileg is releváns kvantumrendszer megjelenésére, de vállalata most lefektetné a megvalósításra váró technológiák alapjait. Ennek során az Intel most a kutatóintézetek rendelkezésére bocsátja legújabb, 12 qubites Tunnel Falls kvantumcsipjeit, hogy előmozdítsa a kvantumszámítástechnikai fejlesztéseket, beleértve a több qubit kezelésére képes megoldásokat is. Az eszközökhöz az elsők között jut majd hozzá a Marylandi Egyetem, a Rochesteri Egyetem, a Wisconsini Egyetem és az amerikai Sandia Nemzeti Laboratóriumnak, de a gyártó célja egy nagyobb szabású kutatási ökoszisztéma felépítése lenne, amit mérföldkőnek tartana a következő évtizedre szóló tervek megvalósításában.
A tesztelésre szánt csipek az Intel oregoni K+F gyártóüzemében készülnek a vállalat hagyományos termékeihez hasonló eljárásokkal, vagyis az új irányban is a már alkalmazott CMOS-folyamatokra próbál építeni a tranzisztorok előállításához szükséges eszközök felhasználásával. A szilícium kvantumpontnak (silicon quantum dot) nevezett technológia valójában egyelektronos tranzisztorokon alapul, a tranzisztorkapuknál pedig érzékelők jelzik az elekronok spinjét mint információt hordozó egységet. A különféle struktúrákat implementáló Tunnel Falls tesztcsipek -271 Celsius-fokon működnek, ahol az Intel szerint úgy is sok hasonlóságot mutatnak a CMOS logikai folyamatokkal, hogy még sok teendőjük van a kvantumteljesítmény pontos jellemzésével.
Nem érdemes nagyon előreszaladni
Clarke szerint a Tunnel Falls teljesítménye szinte hetente növekszik, így a The Register beszámolója alapján már jövőre esedékes lehet a következő generációs csip megjelenése. Hosszabb távon az Intel teljes kvantumrendszerek szállítását tervezi, amelyek teljes egészében a vállalat technológián alapulnának, és HPC rendszerek vagy szuperszámítógépek segítségével dolgoznák fel az óriási adatmennyiséget. Bár az Intel elvileg architekturális és a gyártási oldalon is képes lehet az összes komponens felépítésére, azt a lap szerint még Clarke sem tudta megjósolni, hogy ténylegesen eladják majd ezeket a rendszereket, esetleg felhős szolgáltatásokban kínálnak majd ilyen megoldásokat, mivel a kereskedelmi szempontból is értelmezhető termékekre még jó pár évet kell várni.
Az Intel lépésről lépésre való megközelítése ebben a tekintetben szemben áll az olyan riválisok fejlesztéseivel, akik közvetlenül próbálkoznak funkcionális kvantumrendszerek létrehozásával: míg Clarke most 10-15 évre teszi az ilyen számítógépek megjelenését, addig mások akár 5 éven belül áttörést ígérnek. Az Intel legjobb esetben is 4-6 évre teszi, amíg megérkezik a több ezer qubites tartományba, és képes lesz a hibák javítására is, vagyis több ezer fizikai qubit felvételére és egy olyan algoritmus futtatására, ami már logikai qubitekkel dolgozik jelentősebb információvesztés nélkül. A kereskedelmi forgalomba szánt gépekben ehhez képest még több javításra és több millió qubitre lenne szükség, ami a fentiek alapján csak jóval 2030 után lehet majd életszerű dolog.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak