A Szingli Nap eredetileg a kínai egyetemekről kiinduló "agglegénynap" volt a 90-es években, amelyet aztán az időközben diplomát szerző hallgatók az egyetemi közösségeken kívülre is magukkal vittek és mindkét nem körében elterjesztettek. Az egyedülálló fiatalok minden évben november 11-én ünneplik magukat a kontinentális Kína területén, mivel ez a dátum teljesen numerikusan írva négy darab egyesből áll. Érdemes megjegyezni, hogy arrafelé sokan éppen ezt a napot választják érzelmeik megvallására vagy az elköteleződésre, de minimum egy vakrandira, és az esküvők száma is hirtelen meg szokott ugrani ilyenkor.

Ahogy arról már az előző években is beszámoltunk, a kezdeményezésből mára valóságos kereskedelmi szörnyszülött lett. Az e-kereskedelmi óriás Alibaba már 2012-ben levédette a "dupla tizenegyes" márkát, hogy aztán egy nagy csomó akciót kínáljon az egyedülálló vásárlóknak. A húzás annyira bejött a vállalatnak, hogy azóta sorra döntögeti a bevételi rekordokat ezen a napon, sőt jogi lépésekkel fenyegeti azokat a médiumokat, amelyek ugyanezzel a szlogennel futtatják más e-kereskedők hirdetéseit. A vonatra ugyanis mindenki igyekszik felpattanni, és kivenni a maga részét a Szingli Nap sikeréből.

Ez már tényleg nagyon sok pénz

Az online őrület 2014-ben 24 óra alatt 9,4 milliárd dolláros forgalmat generált a kínai webes kiskereskedelemben, ami 2015-ben 14,3 milliárdra, tavaly pedig már 17,8 milliárdra növekedett. Ez már akkor is szinte nevetségessé tette a nyugati világ nagy netes akcióit. A nálunk is erőltetett, de nem különösebben sikeres Black Friday 3,34 milliárd dollárt hozott legutóbb az Egyesült Államokban, ami a hálaadás-napi költésekke együtt is 5,27 milliárdot tett ki. A Cyber Monday majdnem ugyanekkora, 3,45 milliárdos forgalmat generált, ami persze borzalmas nagy összeg egyetlen napra vetítve – csak éppen nem Kínában.

Az idei Szingli Nap ugyanis már tényleg zavarba ejtő eredményeket hozott. A Sina News beszámolója alapján az Alibaba egymagában is 25,3 milliárd dolláros brutó kiskereskedelmi forgalmat generált a Szingli Napon, a teljes piacon pedig másfélszer ekkora, 38,2 milliárd dollár (254 milliárd jüan) bevételt termeltek az idei akciók. Ennek nagyjából ötödét a másik meghatározó B2C e-kereskedelmi platform, a JD hozta össze, míg az Amazon China például csak kevesebb mint 2 százalékot hasított ki a tortából – idézi a lap az ugyancsak kínai big data startup, a Xintu Shuju adatait.

Kínában alap a mobilos vásárlás

A kínai e-kereskedelmi gólemek úgy lapátolták össze az átszámítva 10 ezer milliárd forintnál is nagyobb napi forgalmat, hogy a megrendelt árucikkek mindössze 5,4 százalékát kellett külföldről behozniuk. Arról nincs hír, hogy a kínai posta- és futárszolgálatok idegbajt kaptak-e szombaton, netán ők is csomagfeladási limitekkel próbálták megzabolázni a rakétázó e-kereskedelmet. Mindenesetre a Xintu Shuju szerint 1,38 milliárd csomagot kell majd kiszállítaniuk a Szingli Nap akciói nyomán, ami valószínűleg még kínai léptékben is rendes extra terhelésnek számít számít.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a forgalom legnagyobb részét a nagy méretű készülékek és a mobil eszközök értékesítése adta, rendre 15,2 és 8,7 százalékkal, ezek után jött a testápolás (5,6 százalék), a baba-mama cuccok (3,6 százalék), a kisgépek (2,8 százalék) és a kozmetikumok (2,5 százalék). Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy az adatelemzők 91,2 százalékra teszik azoknak a megrendeléseknek az arányát, amelyeket valamilyen mobil képernyőn, jellemzően okostelefonon keresztül adtak le kínai a vásárlók. Bár ezt összehasonlítani egyelőre csak a tavalyi Black Friday-jel lehet, akkor az amerikai fogyasztók csak kevesebb mint fele vásárolt mobil eszközökön.