Az idei Intel Developer Forum sem maradt adós érdekességekkel és fontos, jövőbe mutató bejelentésekkel. Már beszámoltunk arról, hogy egy új, lézerre alapuló technológiával gyorsabbá teszik az adatközponti kommunikációt, illetve ARM processzorokat fognak gyártani. Emellett arról is írtunk, hogy az Intel komoly lépéseket tesz a fülhallgatók minijack csatlakozóinak eltüntetéséért; ehhez az USB-C adta lehetőségeket akarja felhasználni a chipgyártó gigász. Írtunk továbbá arról, hogy a 7. generációs Core processzorok esetében leállt a vállalat órája és az is kiderült, mit gondol a vállalat a dolgok internetének jövőjéről.

Fókuszban a deep learning

Noha nem elégítette ki teljesen az újságírók kíváncsiságát az Intel, számos dolgot tudhattunk meg a Xeon Phi család új tagjáról. A Knights Mill kódnév alatt futó, várhatóan jövőre debütáló fejlesztés a mélytanulás piacát célozza, és olyan képességekkel bír majd, mint a változó pontosság (variable precision) támogatása, vagyis az alacsony pontosságú módok megjelenése. A gépi tanulás jellemzően nem igényel magas precizitást, a pontosság változtatásával várhatóan jelentősen megnőhet a processzor teljesítménye.

Emellett javul a Xeon Phi lapkák fürtözésének hatékonysága is, ami jótékony hatással lesz a nagyméretű és összetett adathalmazokon való tanulás idejére. Részletesebben nem ismertetett memóriafejlesztésekről is beszámolt az Intel: az új chipek rugalmas, nagy kapacitású memóriával rendelkeznek majd.

A harmadik generációs, 10 nanométeres gyártási eljárással készülő Knights Mill az Nvidia Tesla termékének közvetlen kihívójává vált. Utóbbi gyártó egyébként már jó ideje készít kifejezetten számításigényes feladatokra megoldásokat, kamatoztatva a grafikus chipek fejlesztése során felhalmozódott tudását. Kettejük versenyéből a gépi tanulás profitálhat, a jövő év izgalmasnak ígérkezik ebben a tekintetben (is).

Ötvözet Projekt

Beszámolt Project Alloy nevű kezdeményezéséről a chipgyártó gigász, mely egy virtuális valóságot kínáló headsetre támaszkodik, no és persze a szintén most bejelentett Kaby Lake processzorokra. Míg utóbbiak a tartalom előállításához szükséges teljesítményt szolgáltatják, addig az előbbi az így létrejött tartalom fogyasztását teszi lehetővé.

Az Intel elképzelése szerint a virtuális valóság – mint amit az Oculus Rift kínál – és a kiterjesztett valóság – ilyen a Microsoft fejlesztette HoloLens – hamarosan összeolvad. Erre a pontra készül a vállalat a Project Alloy-jal: olyan eszközt kínál, ami egyszerre vetíti ki a felhasználó köré a virtuális valóság környezetét, de ehhez felhasználja a kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket is.

Két RealSense kamerával képes látni a rendszer a fizikai tárgyakat – például a felhasználó kezeit -, és azokat megjeleníti a virtuális térben. „Nagyot fog szólni. Annyira más, mint a többi, jelenleg elérhető technológia” – számolt be hatalmas önbizalommal Brian Krzanich, az Intel vezérigazgatója a fejlesztésről.

2017 közepétől a vállalat nyílt forrásúvá kívánja tenni az Alloy hardverét, így bármelyik, hagyományos hardvereszközöket gyártó partnere csatlakozhat a virtuális valóság trendjének alakításához. Az Alloy a Microsoft HoloLens rendszeréhez fejlesztett operációs rendszerén, a Windows Holographic-on fut. Redmond egyébként már bejelentette, hogy a jövő év közepétől ingyenes frissítést biztosít majd a Windows 10-hez, amivel lehetővé teszi a Windows Holographic készülékek és a Windows 10-es PC-k közötti együttműködést.

Az újdonságok sora itt még nem ért véget, az Intel hetedik generációs processzorairól és IoT fejlesztéseiről itt olvashat többet.