Az idei Intel Developer Forum sem maradt adós érdekességekkel és fontos, jövőbe mutató bejelentésekkel. Már beszámoltunk arról, hogy egy új, lézerre alapuló technológiával gyorsabbá teszik az adatközponti kommunikációt, illetve ARM processzorokat fognak gyártani. Emellett arról is írtunk, hogy az Intel komoly lépéseket tesz a fülhallgatók minijack csatlakozóinak eltüntetéséért; ehhez az USB-C adta lehetőségeket akarja felhasználni a chipgyártó gigász. Írtunk továbbá a mélytanulás (deep learning) piacát célzó Xeon Phiről és a virtuális valósággal kapcsolatos fejlesztésekről is, mely szegmenset a Microsofttal karöltve képzeli meghódítani az Andy Groove alapította vállalat.

Hetedik generáció

Szinén a rendezvény keretei között derült ki néhány érdekes dolog a legújabb Core processzorokról. A Kaby Lake kódnevű lapkák az elsők a sorban, melyeknél „leállt az Intel órája”: az eddigi tik-tok stratégiát hátrahagyva ezúttal se architekturális váltás, se csíkszélesség-csökkentés nem várható a hetedik generációs chipektől. Erről bővebben itt írtunk.

Ugyan az előd Skylake 14 nanométeres gyártási eljárásával készül, azért néhány dologban mégiscsak különbözik tőle. Az Intel állítása szerint a leggyorsabb, valaha létrehozott CPU érkezik meg, de ez gyakorlatilag minden új generáció legerősebb tagjára igaz. Emellett akár órákban mérhetően több akkumulátor-üzemidőt nyújthat, köszönhetően a fejlettebb energiatakarékossági funkcióknak. Összességében tehát hatékonyabbá válik elődjéhez viszonyítva, köszönhetően az időközben végrehajtott kisebb optimalizációknak – ennek mértéke azonban még nem ismert.

A két generáció közötti hasonlóságot jelzi, hogy még alaplapot sem kell feltétlenül cserélni: a Kaby Lake ugyanazt a tokozást (LGA1151) használja majd, mint a Skylake. Várhatóan még idén megjelenik egyes laptopokban és tabletekben – az asztali változat csak később debütál, sőt, az sem kizárt, hogy csak a jövő év elején jelennek meg kereskedelmi forgalomban az első desktop példányok.

Az 5G mobilhálózat nem is az embereknek készül?

„Az 5G valójában a gépekről szól.” – mondta Sandra Rivera, az Intel Data Center Group alelnöke az IDF-en – „Több tízmilliárdnyi gép és érzékelő fog csatlakozni és ezáltal meghatározza a jövő hálózatának működését.”

Az Intel többféleképen is bemutatta, hogyan kívánja biztosítani ehhez a szükséges számítási teljesítményt. Számos, a dolgok internetét támogató modult mutatott be; ezek egyike a Joule. Használatával gyorsan és könnyen lehet átültetni egy IoT-elképzelést prototípusból tömeggyártásba. A vállalat RealSense kamerájával rendelkező rendszer-a-modulon (system-on-module) kialakítást kifejezetten a robotika, az ipari IoT, a virtuális valóság területére szánja.

Szintén beszámolt a chipgyártó az Euclid fejlesztőkészletről is, melynek fő eleme a kifejezetten a robotika számára készített számítógép. Atom processzorra támaszkodik, alaplapra integrált kommunikációs képességekkel bír, emellett pedig ellátták mozgás- és lokációérzékelő szenzorokkal valamint akkumulátorral.

Az egyes eszközök közötti kommunikációt segíti majd elő a minden korábbinál nagyobb átviteli sebességet ígérő 5G. Ennek lehetőségeit azonban ki is kell tudni használni – a chipgyártó több irányból is támogatja az átállást. Például az Intel Architecture processzorokat virtualizált környezetekre optimalizálta, az Intel QuickAssist Acceleration Technology pedig tömörítési, kódolási és egyéb szolgáltatásokat nyújt virtualizált rendszerek számára.

Az újdonságok sora itt még nem ért véget, az Intel mesterséges intelligenciáról és virtuális valóságról szóló bejelentéseiről itt olvashat többet.