Egyesítette erejét a két nagy IoT szövetség. Kényszerből, nem barátságból született meg az Open Connectivity Foundation.

Maga a hír nagyjából egy mondattal elintézhető: február végén a két nagy konkurens IoT szövetség egyesítette erejét. A Qualcomm vezetésével 2013-ban alapított AllSeen Alliance tagjai és az Intel által 2014 nyarán gründolt Open Interconnect Consortium egyesítette erejét, és létrehozták a Open Connectivity Foundation nevű szervezetet. A cél, hogy kidolgozzák a tárgyak internetének (Internet of Things – IoT) szabványos kommunikációs protokollját, amely előfeltétele egy virulens IoT-ökoszisztéma kialakulásának. Az új szervezet vezető erejét az Intel és a Qualcomm mellett többek között az ARRIS, a CableLabs, a Cisco, az Electrolux, a GE Digital, a Microsoft és a Samsung adja. Az új szervezetnek jelenleg több mint 160 tagja van, zömében ázsiai (43 százalék) és amerikai (39 százalék) cégek.

Ugyanaz a cél, más az út

A két szövetség elvi célkitűzése egyébként ugyanaz volt, de a kiindulási pontban eltértek. A Qualcomm körül tömörülők már indulásukkor helyzeti előnyben voltak, mivel a Qualcomm bevitte a szövetségbe AllJoyn-t, hogy annak alapján hozzanak létre egy általános IoT keretrendszert az eszközök platformfüggetlen kommunikációjára. A Qualcomm a jobb hatásfok kedvéért fel is szabadította az AllJoyn forráskódját. Az Intel ehhez képest megkésve, 2014 végén jelentette be az IoT Developer Kitet, amely az alapja lenne egy hasonló platformnak.

Most a két szövetség egyesítésével megteremtődhet annak az alapja, hogy a nyílt szabványok és protokollok révén valóban létrejöhessen egy olyan ökoszisztéma, amely a különböző gyártók eszközeinek az egyszerű és gyors összekapcsolhatóságára épül, így felpörgethetné az IoT eszközök konzumerizációját is. Az Open Connectivity Foundation munkájába nem csak az IT-cégek, hanem a konzumer ipar fontos szereplői is bekapcsolódnak. (Az Intel már a fejlesztőkészletének bejelentésekor is hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja az IT-n, sőt az elektronikai iparon kívüli szereplők, például divatcégek bekapcsolását a közös munkába.)

Egyedül nem megy

Korábban is foglalkoztunk azzal, hogy maga az IoT nem új jelenség, a modern gyártóipar és sok más ágazat – a gyógyászattól az olajkitermelésig – már jó ideje alkalmazza speciális formáit. Ezek azonban olyan zárt rendszerek, melyekkel szemben már csak biztonsági szempontokból sem feltétlenül elvárás, hogy kifelé kommunikáljanak.

Az ökoszisztéma kiépüléséhez azonban elengedhetetlen, hogy olyan általánosan elfogadott és alkalmazott szabványok alakuljanak ki, melyek egyfelől biztosítják a zökkenőmentes kommunikációt bármely IoT eszközök között, másrészt viszont meghagyják az egyes gyártóknak a lehető legnagyobb szabadságot arra, hogy a legváltozatosabb célú eszközöket hozzanak létre. Például az internetre kapcsolódó autók (connected car) esetében ne kelljen minden márkához/gyártóhoz külön rendszereket, appokat stb. készíteni. De a szabványok ahhoz is fontosak, hogy az eszközök egységesen képesek legyenek biztosítani a szükséges biztonsági szintet.

Nem véletlen, hogy az Intel például az IoT Developer Kit esetében rugalmasan bővíthető hardver, szoftver (operációs rendszer), kommunikációs felület és biztonsági eszközök együttesében gondolkodott. Ezek mindegyikére kell valamiféle szabvány ahhoz, hogy a sok millió ötlet összességében valamiféle egységes rendszert alkosson.

Az első lépés azonban a szabványos kommunikációs protokoll megalkotása, amelyben a speciális igények (kis méret, extrémen alacsony fogyasztás stb.) miatt sok a bizonytalanság. Az elmúlt egy-két évben több kísérlet is született erre – például a Wi-Fi Alliance Wi-Fi HaLow-ja vagy az alacsony fogyasztású Bluetooth LE, illetve kísérleti fázisban vannak más próbálkozások, mint a passzív wifi vagy a hasonló elven működő BackFi –, de egyelőre egyik sem tűnik véglegesnek.

Erősen hat más ágazatokra is

Az, hogy az iparág szereplői összefogtak, valószínűleg nem független attól, hogy az IoT sikere más IT-ágazatokat is felpörgethet. A Gartner egy közelmúltban kiadott jelentésében arról értekezik, hogy a felhős platformszolgáltatások (PaaS) piaca erősen függ az IoT-től. A kutatócég szerint 2020-ra, azaz négy éven belül a PaaS-on fejlesztett alkalmazások fele IoT-centrikus lesz. Az üzlet ugyanis egyre inkább olyan eseményvezérelt architektúrákat igényel, amelyekben az IoT-adatok nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a hagyományos üzleti adatok, mert valós időben biztosítanak gazdag kontextualitást az üzleti döntéseknek. Ehhez kellenek majd IoT alkalmazásplatformok, integrációs platformok, IoT-eszközkezelő, adatbázis, analitika stb.

Az ilyen szolgáltatások kialakításához szintén előfeltétel egy általános elfogadott kommunikációs szabvány – állítják szakértők.

Cloud & big data

Nem kis összeget fizet a YouTube a zeneiparnak

Pusztán a reklámbevételekből származó összegekből egyenlíti ki a cechet a Google; hatalmas összeget utal a jogtulajdonosoknak.
 
Az informatikában és a kommunikációban bekövetkező radikális változások szükségessé tették az EU-s adatvédelem megreformálását. A következő másfél év az új szabályozásra való felkészülésről szól.

a melléklet támogatója a KÜRT Zrt.

A VISZ az Infotér konferencián tárgyalta ki az IT-szakma képzési és munkaerő-piaci problémáit oktatási szakértők és cégvezetők segítségével.

2 millió forinttal díjazza a VISZ a legjobb középiskolát

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Pontosabban már előállt az Enterprise Advantage nevű lehetőséggel, de csak a jövő évtől lehet használni. Hatását Nagy Sándor (IPR-Insights) foglalta össze.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.