Milliárdnyi eszközt és irdatlanul nagy üzletet hoz az Internet of Things (IoT), azaz a tárgyak internete. Erről beszél majd' minden informatikai – és sok nem informatikai – cég, hetente készülnek kutatások, melyek egyre nagyobb számokkal dobálóznak arról, hogy néhány éven belül hány eszköz is kapcsolódik az internetere, és szaporítja a ma is exponenciálisan növő digitális adatmennyiséget.

A tavaly alakult AllSeen Alliance után most újabb hat cég – az Intel és egy leányvállalata, a Wind River, a Samsung, a Broadcom, a Dell és az Atmel – fogott össze, és megalapította az Open Interconnect Consortiumot (OIC), hogy az IoT-hoz közösen dolgozzanak ki olyan szabványos technológiákat, melyek operációs rendszertől és szolgáltatóktól függetlenül biztosítják a legkülönbözőbb eszközök csatlakozását az internetre, és kezelik az információáramlást. A cél eléréséhez a tagvállalatok szerint nyílt szabványokra és nyílt forráskódú megoldásokra van szükség.

A konzorcium tagjai adják az erőforrásokat (szoftvert, fejlesztőket), hogy elkészülhessenek a szükséges protokollok specifikációi, legyenek nyílt forráskódú referencia implementációk, és végül elkészülhessen a tanúsítási rendszer is.

Miért jobb, mint az AllSeen Alliance?

A tavaly késő ősszel a Qualcom kezdeményezésére létrejött – és a Linux Foundation együttműködő támogatását is élvező – AllSeen Alliance-nek már több mint ötven tagja van, köztük az LG, a Microsoft, a Cisco, a D-Link vagy a HTC. (Az alapításról a célkitűzésekről egy kattintásnyira írtunk bővebben.)

Egy közművezérlő központ Angliában: az OIC első körben az okos város és okos otthon projektekben gondolkodik

Az AllSeen Alliance annyiban előrébb jár, hogy konkrét projekten is dolgozik: a Qualcomm a saját fejlesztésű AllJoyn-t dobta a közösbe. Az AllJoyn forráskódjára építve indítottak egy projektet egy általános keretrendszer kialakítására, amely szinte szóról szóra azt biztosítaná, ami az OIC célkitűzése is: hogy a különböző rendszerek probléma nélkül összekapcsolódjanak, kommunikáljanak, függetlenül attól, hogy ki a gyártójuk, vagy hogy éppen milyen operációs rendszer fut rajtuk.

Az AllJoyn annyiban is előrébb jár, hogy az LG még tavaly december elején bejelentette, okostévéit vezérléséhez felhasználja a keretrendszert, hogy azok szinte bármilyen hálózatképes eszközről vezérelhetők legyenek.

De míg az AllSeen Alliance egy konkrét keretrendszer felől közelít a problémához, az OIC célkitűzései tágabbak a specifikációk kidolgozásával és a minősítési rendszer megalkotásával. Ráadásul úgy akarják megoldani az IoT problémáit, hogy a megoldás ne kötődjön egyetlen gyártóhoz sem.

A múlt évben egy másik, szintén egy cég, az IBM fejlesztését alapul vevő  kezdeményezés is volt arra, hogy az IoT-nak, illetve az M2M (machine-to-macnihe) kommunikációnak létrehozzanak egy szabványos protokollt. Tavaly tavasszal jelentette be az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards), hogy az IBM által kifejlesztett Message Queuing Telemetry Transport (MQTT) protokoll szabványosítására önálló technikai bizottságot hozott létre (részletesen egy kattintásnyira írtunk erről). A bizottság folyamatosan dolgozik, az MQTT-nek idén júniusban készült el a 3.1-es verziója.

Google ellen szervezkednek?

Szentiványi Gábor,
az ULX Kft. ügyvezető igazgatója

A nagy gyártók felismerték – részben talán a Google sikerei nyomán –, hogy a nyílt forráskód a technológiai szabványosítás egyetlen hatékony útja – mondta el megkeresésünkre az OIC megalakulásáról Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője. Szerinte mindkét kezdeményezés arra vezethető vissza, hogy a Google ezen a téren (is) messze megelőzte a versenytársait. Ráadásul úgy, hogy nem szorult rá semmiféle iparági összefogásra. Ha szüksége volt valamilyen technológiára, ami nem volt meg házon belül, azt felvásárolta. Megszerezte például az "okosotthonok" területén fejlesztő Nestet, majd a közelmúltban egy figyelőkamerás cégre is befizetett. De egyértelműen az IoT irányába mutat az intelligens, vezető nélküli autók fejlesztése is, amely az okosvárosok közlekedésének egyik kulcseleme is lehet.

Szentiványi szerint nem véletlen, hogy egyik szövetségnek sem tagja a Google, ahogy az sem, hogy mindkét csoportosulásnak a tagjai főleg hardvergyártók. Ugyanis termékeik hatékonyabb piacra viteléhez szükségük van arra, hogy eszközeiket a nyílt szabványokon keresztül olyan ökosztisztémába kapcsolják be, amely hasonlóan jól működik, mint a Google-é. Mert csak ezen az úton tudnak részesülni az IoT teremtette óriási piacból. A Google ráadásul tud támaszkodni a már kiépült felhasználóközeli ökoszisztémájára egy olyan széles portfólióval, ami a konkurenseinek még együttesen sincs meg.

Összességében olyan küzdelem lesz ez – véli Szentiványi –, mint ami például a cloud computing területén lezajlott az OpenStack körül. Csak itt sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen az IoT a magánjellegű eszközhasználattól az iparig és a közműszolgáltatásokig mindent átsző.

Az, hogy a Google ezen a területen is lenyom-e mindenkit, vagy esetleg valamelyik kezdeményezés, esetleg mindkettő fel tud nőni mellette, egyelőre nehéz megjósolni. De a keresőóriás mindenesetre jelentős lépéselőnyben van – mondta Szentiványi Gábor.