A frissen alakult nonprofit társaság tagja a Qualcomm, az LG, a Panasonic és a D-Link is.

A dolgok internete (Internet of Things) egyre jobban izgatja a nagyvállalatok (és elemzőcégek) fantáziáját, nem véletlen, hogy a legutóbbi Fujitsu Forum során is ez volt az egyik központi téma. Az otthoni berendezések, autók, számítógépek, és tulajdonképpen bármilyen használati eszköz egyetlen kommunikációra képes hálózatba rendezése elméletben nagyszerű gondolatnak tűnik, a gyakorlati, zökkenőmentes, átfogó megvalósítás azonban még várat magára.

Megszülethet a közös nyelv

Az M2M, vagyis machine-to-machine területére specializálódott cégek a saját területükön (egészségvédelem, személykövetés, vagyonvédelem, stb.) már évek óta nyújtanak ilyen szolgáltatást, de a dolgok közötti áhított összhang és kapcsolat csak akkor valósulhat meg, ha létrejön egy közös platform, amit bárki szabadon igénybe vehet és a saját céljára formálhat. E nemes cél elérését szeretné elősegíteni a napokban megalakult, a Linux Foundation által támogatott nonprofit szerveződés, az AllSeen Alliance, ami már az első körben olyan tagokkal rendelkezik, mint a Cisco, a Haier, a D-Link, a Qualcomm, vagy a Sharp.

A kezdeményezés alapját a Qualcomm által kifejlesztett AllJoyn keretrendszer adja, ami lehetővé teszi, hogy a különböző rendszerek probléma nélkül összekapcsolódjanak, kommunikáljanak, függetlenül attól, hogy ki a gyártójuk, vagy hogy éppen milyen operációs rendszer fut rajtuk. Az AllSeen Alliance tagjai azt vállalják, hogy dedikált erőforrásokat, szoftvereket biztosítanak a rendszer fejlesztéséhez, aminek első lépése persze az, hogy a Qualcomm a szervezet rendelkezésére bocsátja az AllJoyn kódjait, aminek jogaival ezután az AlSeen Alliance rendelkezik.

A keretrendszer az összes most használatos operációs rendszeren (Linux, Android, iOS, Windows) fut, a fejlesztők pedig már most letölthetik a munkájukhoz, illetve az API-k programozásához szükséges kódokat a szervezet weboldaláról. Az ötlet, a kezdeményezés díjazandó, és biztató, de nyilván felmerülhet a kérdés, hogy mégis mire lesz ez az egész jó és hogyan fog működni? Az utóbbira ugyan nincs még hivatalos válasz, de nagyjából úgy képzelhető el, mint egy közös nyelv, amit az eszközeink (megfelelő programozás és szoftverezettség után) mind beszélni fognak, aminek következtében a hálózatba rendezett gépek képesek lesznek egymással kommunikálni.

Nagy boom várható a következő években

Annak valószínűleg mindenki örülne, ha a nappaliban lévő, de eltérő márkájú, és csatlakozókkal ellátott hangrendszer és zenelejátszó egyetlen gombnyomással képesek lennének együttműködni. Jim Zemlin, a Linux Alapítvány elnöke szerint a nem is olyan távoli jövőben az említett eszközök gond nélkül együtt fognak működni (WiFi, Bluetooth, vagy Ethernet közreműködésével) és a kódokat már most alkalmazzák egyes gyártók, vagyis hamarosan a boltokba is kerülnek azok az eszközök, amelyek a rendszer részeivé válhatnak. A 2014 elején kezdődő CES-en ennél sokkal többet is meg fogunk tudni a keretrendszerről, illetve az együttműködő cégekről.

A hangzatos szlogenek és jövőbemutató elképzelések mögött komoly üzleti potenciál is rejlik: az AllSeen Alliance oldalán a szervezet a Gartnert idézve azt jósolja, hogy 2020-ra ez a technológia 1,9 trillió dollárt fog termelni a világgazdaságnak. De ha közelebb tekintünk, akkor is nagy felfutásra lehet számítani, mivel a Gartner becslései szerint 2015-ben a teljes IT és telekommunikációs szektor közel 4000 milliárd dollárnyi forgalmat könyvelhet majd el, amiből a dolgok internetét tápláló gyártók, szolgáltatók, telekommunikációs cégek több mint 300 millió dollárnyi bevételre számíthatnak.

Ismét keresik a hazai digitális szakma női példaképeit

A 40 év feletti női szakemberek elismerését célzó pályázatot immár harmadszorra hirdette meg az IVSZ és a WiTH.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.