Az Internet of Things (IoT) angol terminológiát leggyakrabban dolgok (vagy tárgyak) interneteként láthatjuk lefordítva, ám ez a néhány szó nem biztos, hogy pontosan visszaadja, miről is van szó valójában. A koncepció a hálózatra kapcsolódó beágyazott processzorok sokaságát jelöli, amelyekhez jellemzően szenzorok és más adatgyűjtő készségek is tartoznak. Ilyen dolog lehet az okostelefontól a vasúti váltó érzékelőjén át egy "megchipelt" tehénig szinte bármi. Kicsit szárazabb megfogalmazásban egyedileg azonosítható eszközökről és azok mindenhonnan elérhető rendszeréről van szó, amelyek sohasem látott mennyiségű és minőségű adatot szolgáltathatnak környezetükről a különféle folyamatok ellenőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. A szóban forgó beágyazott rendszerek a processzortechnológia méret- és árcsökkenése, illetve a hálózati infrastruktúra fejlődése nyomán egyre több területen felbukkannak.

Összekötött fejlődés

A fejlődés lehetséges méretéről és hatásairól a Gartner piackutató és tanácsadó cég legfrissebb anyagában olvashatunk érdekes részleteket. Miközben az infokommunikációs és távközlési ipar egy meglehetősen szolid, 2,2 százalékos éves növekedéssel számolhat az előttünk álló három-négy esztendőben, addig a dolgok internete esetében erős felfutást prognosztizálnak a Gartner szakértői. 2015-ben a cég számításai szerint a teljes IT és telekommunikációs szektor közel 4000 milliárd dollárnyi forgalmat könyvelhet majd el, amiből a dolgok internetét tápláló gyártók, szolgáltatók, telekommunikációs cégek több mint 300 millió dollárnyi bevételre számíthatnak, ami a hatalmas piac jelentős szeletét teszi már ki. Az IoT erősödésének folyományaként az informatikához eddig szorosan nem kötődő területek, szektorok is újraértelmeződhetnek, valamint teljesen új piaci modellek, működési mechanizmusok kelhetnek életre.

Míg 2009-ben mindössze 2,5 milliárdosra becsüli a Gartner a hálózatba kötött eszközök számát, 2020-ra már több mint 30 milliárdos mennyiséget vizionál. A következő évtizedfordulóra vonatkozó tippek érdekes módon nagy szórást mutatnak: az Ericcson kutatása korábban 50 milliárdról, míg a GSM Association idén publikált felmérése 15 milliárd ilyen eszközről beszélt, ám a szintén informatikai piackutatásból élő IDC a Gartnerhez teljesen hasonló, 30,1 milliárdos becsléssel állt elő nemrég.

Bármennyire is óvatosan kell kezelnünk ezeket  a technológiai fejlődés üteméhez képest távoli jóslásokat, annyi bizonyosnak látszik, hogy a kommunikációra képes eszközök száma megsokszorozódik az elkövetkező periódusban. Ez a változás pedig sok szempontból változtatásra kényszeríti a különböző iparágak eddig bevett módszereit. A Gartner a dolgok internetének hatását a globális gazdaságra 1900 milliárd dollárosra teszi 2020-ra. A fejlődésből legtöbbet profitáló szektorok között lehet a gyártóipar, az egészségügy és a biztosítási szektor. Előbbi nyilvánvalóan sokat tud profitálni abból, hogy pontosabban látja, a gyártásnaál felhasznált különböző alapanyagok helyét, felhasználásának pontos idejét, satöbbi. Az egészségügyben a betegekre szerelt digitális műszerek, jeladók tudnak komoly megtakarítást hozni azzal, hogy esetleges baleseteket, traumás műtéteket lehet elkerülni az időben megtett beavatkozással. De talán a legérdekesebb a biztosítási piac, ahol a Gartner az érzékelőkkel felszerelt autó példáját említe, amely lehetővé teszi a biztosítási díj kilométer alapon való fizetését, figyelembe véve a sofőr személyes kockázati besorolását.

Változás minden szinten 

A témában nyilatkozó Gartner alelnök szerint a dolgok internete három szinten is megváltoztatja a különböző érintett iparágakat. Az első maga a hagyományos üzletmenet. Nem nehéz belátni, hogy a több információ és a jobb analitikai eszközök birtokában az üzleti folyamatok javíthatók lesznek. Jobbat, többet, pontosabban lehet kínálni az ügyfeleknek.

A második szint már új üzleti modellek bevezetését teszi lehetővé. A folyamatok digitalizálódása olyan módszerek előtt nyitja meg a kapukat, amelyeket a korábbi eszköztárral nem lehetett elképzelni, de legalábbis ésszerűen megvalósítani biztosan nem. Ez együtt jár azzal is, hogy a cégek a tradicionális üzleti szférájukon kívül eső területekre tévednek. Példaként a Nike-t hozták fel, ahol az okos, méréseket is végző ruházati termékek bevezetésével már kísérleteznek, és egyre inkább az egészségügyi szektor határára érnek a pulzust és egy sor más életteni funkciót mérni képes eszközökkel. De említhető a Google is, amelynek vezető nélküli kocsijai az autóipar vidékére vezetik a sokáig csak keresőcégként emlegetett óriást. 

A harmadik, egyben legelőremutatóbb szintet a Gartner business momentnek (kábé üzleti pillanat) nevezte el. Ez alatt a tanácsadó cég a dolgok internetében rejlő páratlan lehetőségek újszerű és tudatos kihasználását érti. Erre egy már most látható példaként a nagy hotelláncokat hozták fel: ezeknek a vállalkozásoknak az értékesítésben már nem csak a foglalási lehetőségeket aggregáló nagy gyűjtőoldalakkal kell felvennie a harcot, de olyanokkal is, mint az AirBnB. Ez utóbbi lényege, hogy a szállást keresők közvetlenül a tulajdonosoktól bérelhetnek éjszakákat, azaz a hoteleknek nem csak más szállodák kínálatával, de egy folytonosan változó (civil) ingatlanállománnyal is versenyezniük kell. Ezt a fajta új típusú versenyhelyzetet nevezi business momentnek a Gartner, amelyre a dolgok internetének kiszélesedésével egyre több iparágban egyre komolyabban érdemes felkészülni, amennyiben nem kívánnak a régi szereplők gyorsan a történelemkönyvek lapjaira kerülni.