Beadta a derekát az Adobe, és tegnap hivatalosan is bejelentette: 2020-ban végleg leállítja az Flash Player fejlesztését. A közlemény kiadását komoly egyeztetések előzhették meg, mert leginkább érintett vállalatok – Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Mozilla – lényegében az Adobe közleményével egy időben számoltak be a döntésről.
A döntés az Adobe azzal magyarázza, hogy a nyílt webes szabványok elérték azt az érettségi szintet, hogy megfelelő alternatívát nyújthatnak a Flashből való kiszálláshoz.
Jobs mondta ki először
A három év meglehetősen hosszú idő, úgy tűnik, a Flash kivezetése annak ellenére sem megy gyorsan, hogy gyakorlatilag már minden érintett vállalat kihátrált mögüle.
Bár az igazi végjáték 2015-ben kezdődött, az első jelentős lépést az Apple tette meg. 2010-ben Steve Jobs ugyanis úgy döntött, kitiltja a Flasht minden mobil eszközükről. Jobs többek között azzal érvelt, hogy a technológia növeli a mobilok fogyasztását, gyenge a teljesítménye, és – nem utolsósorban – kritikán aluli a biztonsága. Egyébként is – írta Jobs – nem is kell a webes multimédiás tartalom használatához.
Bár akkor a többség nem értett egyet Jobsszal, azóta bebizonyosodott, sok szempontból nagyon is igaza volt. Nem kellett öt év, és a többség belátta, nem érdemes küzdeni az Adobe technológiájával, amely évről évre az egyik legnagyobb kockázati tényező volt az eszközök biztonságánál.
2015-ben azonban egy érdekes – és botrányos – kibertámadás beindította a lavinát. Az év nyarán kirámolták a hackereszközöket fejlesztő Hacking Team szervereit, ahonnan többek között több, a Flash Playerben talált nulladik napi sérülékenység is kikerült a sötét webre. Ennek hatására a Mozilla úgy döntött, hogy blokkolja a Flash automatikus futtatását a Firefox alatt. A Flash Player biztonsági szempontból igencsak hirhedt volt, 2008 óta folyamatosan szerepel a a CVE Details 50-es listáján, amely a legtöbb legtöbb sebezhetőséget tartalmazó alkalmazásokat rangsorolta. 2015-ben például az igencsak dicstelen 3. helyen. Tavaly a negyedik volt, Az örökranglistán is 7. helyre került annak ellenére, hogy a CVE Details 1999 óta gyűjti az adatokat.
A Facebook akkor frissen kinevezett biztonsági vezetője, Alex Stamos pedig egy twitterüzenetben egyenesen felszólította az Adobe-ot, hogy azonnal jelölje ki a Flash életciklusának az utolsó napját. A Facebook nem sokkal később egy hivatalos befektetői tájékoztatójában egyenesen a bevételeit veszélyeztető tényezőként jelölte meg a Flash sérülékenységeit.
Az első igazán megrendítő ütést azonban a Google vitte be: 2015 augusztusában bejelentették, hogy szeptembertől a Chrome nem indítja el automatikusan az oldalakhoz szervesen nem kötődő Flash-tartalmakat.
Mindent kihúztak alóla
A Google-nek azonban voltak hatásosabb eszközei is a Flash ellen. 2016 elején jelentették be, hogy a cég display hirdetéseket kiszolgáló rendszerét átállítják a HTML5-alapú reklámokra, és záros határidőn belül az AdWords és a DubleClick Digital Marketing rendszerébe nem lehet Flash-alapú tartalmakat feltölteni, de egy éven belül leállítják a korábban feltöltött Flash-reklámok futtatását is.
A Flasht használó weboldalak arányának változása, 2011-2016
Aztán a keresőcég a Chrome 55-ben végleg lecserélte a Flasht a HTML5-re. Érdekes módon a döntés bejelentésben több olyan érv is előjött, amit annak idején Jobs is megírt: a Flash kirúgásával javul a böngésző biztonsága, csökken a mobil eszközök fogyasztása, és eközben gyorsul a multimédiás tartalmak betöltése.
Ehhez képest a Mozilla még viszonylag kesztyűs kézzel bánt a technológiával. Tavasszal, amikor a Firefox 55-ös verzióját bejelentették, előre jelezték, hogy a nyár végére várható 55-ös kiadás csak külön kérésre indítja el Flash plug-int, illetve blokkolja a betöltődést, ha a flashes tartalom nem HTTP és HTTPS környezetből érkezik.
Ehhez már csak apróság volt, hogy a Microsoft Edge-ben már nem alapértelmezett, és az Operából is kikerült.
Mi jön most?
Egyfelől a hosszú agóniának volt egy nagy előnye: elveszítette egyértelmű dominanciáját az egykor kvázi webes szabványként működő technológia. Egy a Statista oldalán közölt grafikon szerint 2016 októberére a Flasht használó weboldalak aránya 10 százalékra csökkent. A Kongregate statisztikái szerint a webes játékokban is elvesztette vezető szerepét. 2017 eddigi időszakában a hosztolt webes játékokból származó bevételeknek már csak 35 százalék körüli részét termelték a flashes játékok.
A legfontosabb érintett cégek már most közzétettek, hogy milyen menetrend szerint segítik a fejlesztőket abban, hogy át tudjanak állni nyílt webes szabványokra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak