Nem ritka, hogy egy-egy technológiai újításnak nagyobb a füstje, mint a lángja: azaz nagyobb a körülette kialakult felhajtás, és a várakozás, mint amire valójában képes. Sokáig úgy tűnt, hogy az 5G-nél is csak a "füstöt" (vagy ködösítést?) élvezhetjük, és elméleti lehetőségei nem vagy túl lassan konvertálódnak valós üzleti előnyökké. 2022-ben már egymást érték az ezzel kapcsolatos borúsabbnál borúsabb elemzések. Mostanra azonban kezdenek helyére kerülni az építőkockák, és egyre több olyan megvalósítását látjuk, amely követhető-követendő jó gyakorlatokat mutat az 5G üzleti hasznosítására.

A hazai piacon a Yettel tavaly novemberben jelentette be, hogy standalone 5G-t kínál ügyfeleinek, azaz olyan hálózatot, amelynek minden eleme 5G-n zajlik, és kizárólag az 5G számára kijelölt frekvenciákat használja (azzal, hogy ez miért fontos, összeállításunk előző cikkében foglalkoztunk). "Az új technológiának köszönhetően az eszközök és a hálózat között kizárólag az 5G-re kijelölt frekvencián és az erre optimalizált maghálózaton zajlik az adatforgalom, ami így képes teljeskörűen kihasználni az 5G-szabványban rejlő lehetőségeket" – fogalmazott az Óbudai Egyetemen kiépített campus networkről kiadott közlemény, amely megemlítette, hogy ez lehetőséget ad a hálózat "szeletelésére" is, amelynek segítségével például üzemek, gyárak építhetnek ki saját területükön 5G-s hálózatokat.

De mi is a hálózatszeletelés, és mire jó?

Mobilhálózat virtualizálva

A hálózatszeletelés (network slicing) technológia segítségével egyetlen hálózaton lehet megvalósítani egymástól teljesen független módon kritikus szolgáltatásokat (melyek egyaránt lehetnek üzleti vagy társadalmi szempontból kritikusak). Mintha az 5G-s alapinfrastruktúrára ráépítettek volna egy virtualizációs réteget, amelyben több, egymástól elszigetelt virtuális hálózat működne (lásd a lenti ábrát).

A lehetőség különösen ott fontos, ahol az 5G-s frekvenciák használatára csak az inkumbens mobilszolgáltatók szerezhetnek jogot. (Európában Németország például más utat követ: 2020-ban már iparvállalatok is pályázhattak – és pályáztak is – 5G-s frekvenciára saját lokális mobilhálózat kialakításához.) Mivel Magyarországon a telekommunikációs szolgáltatók kaptak frekvenciahasználati jogot, így velük együttműködve alakíthatók ki vállalati magán mobilhálózatok olyan környezetekben, ahol alapkövetelmény például az 5G biztosította alacsony késleltetés, magas rendelkezésre állás, nagyszámú eszköz csatlakoztathatósága (pl. IoT), valamint a hálózat rugalmas és gyors alakíthatósága.

A network slicing technológia erre ad lehetőséget költséghatékony módon. Segítségével egyetlen fizikai 5G-s hálózatot több virtuális hálózatra osztható fel úgy, hogy minden szolgáltatástípushoz (B2B, B2B2C, B2C) az optimális teljesítményt lehessen biztosítani. Minden egyes szeletre (virtuális hálózatra) az összes többi szelettől függetlenül, a felhasználási módhoz igazítva határozható meg a maximális átviteli sebesség, a késleltetés, a biztonság és a prioritás. Például egy kórház sürgősségi osztályán, ahol MRI-vizsgálatokat végeznek, nagy mennyiségű adatok gyors továbbítására van szükség, de az alacsony késleltetés kevésbé fontos paraméter. Ezzel szemben egy gyártóüzemben a megmunkálógépek vezérléséhez viszonylag kevés adatot kell mozgatni, de nagyon alacsony késleltetéssel.

Eddig négy általános szolgáltatáskategória kristályosodott ki.

● Tömeges gép típusú kommunikációról (mMTC, massive Machine-Type Communications) beszélünk, amikor kis területen, pl. egy üzemben egyszerre sok eszköz kapcsolódik és kommunikál egymással.

● Kritikus gépszintű kommunikációs (cMTC, critical Machine Type Communication) szolgáltatások jönnek létre, amikor eszközszintű időszinkronizációra van szükség, mint például az autonóm közlekedésnél vagy az intelligens gyártásnál. Ennek érdekében az iparág szereplői már intenzíven dolgoznak a Time-Sensitive Networking és az 5G integrálásán.

● Továbbfejlesztett mobil szélessávról (eMBB, enhanced Mobile Broadband) beszélünk, ha nagy adatátviteli sebességre van szükség pl. videostreaminghez vagy AR/VR alkalmazáshoz.

● Fix Wireless Accessnek (FWA) nevezik azokat a használási eseteket, amikor két rögzített pont (például egy mobilhálózati cella adótorony és egy FWA-eszköz) között alakítanak ki szélessávú kapcsolatot 5G hálózaton, hogy például ne kelljen optikai kábelt telepíteni.
 

(Kattintson a képre a nagyobb mérethez)

Az 5G piac szereplőinek összességében az az álláspontja, hogy a network slicing az a technológia, amely sikerre segítheti az 5G-ben rejlő lehetőségeket, mivel kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy az inkumbensek az egyes ügyfeleik speciális igényeihez optimalizált szolgáltatást tudjanak nyújtani. Egy hálózati szeletet használhat ugyanis dedikáltan egy ügyfél, de megosztható több bérlő között is. A szeletek kialakítása is rugalmas: egy felhasználó megkaphatja minden erőforrását a core erőforrásoktól (rádió, átviteli rendszer stb.) az edge-ig. Vagy: a rádiós és az átviteli erőforrásokon több bérlő osztozik, de mindegyik kap dedikált hálózati funkciókat.

Nem csak nagyvállalatoknak

Kinek jó ez? Értelemszerűen jó a távközlési szolgáltatóknak, mert széles ügyfélszegmenst lefedő, testre szabható és jól skálázható 5G-alapú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Másrészt jó a vezetékes vagy wifi hálózatukat kiváltani igyekvő cégeknek. A hálózatszeletelés ugyanis csökkenti a magánhálózati szolgáltatások belépési küszöbét.

Bár Magyarországon néhány kiemelt és speciális projektet leszámítva egyelőre az egyetemi szférában (K+F célokra) vannak ilyen jellegű fejlesztések (a Yettel fent említett bejelentése is egyetemi együttműködésről szól), a technológia lehetőségeit vizsgáló tanulmányok rendre felhívják a figyelmet, hogy a network slicing egyik nagy előnye, hogy bevonja a kkv-kat az üzleti 5G-felhasználók körébe.

A kkv-k többségének nincs sem pénze, sem belső tudása arra, hogy mobilalapú magánhálózatot építsen. A hálózatszeletelés révén azonban biztonságosan csatlakozhat egy ipari vagy tudományos park, irodaház-komplexum stb. campushálózatához. Jó példa egy bevásárlóközpont, amely rugalmas hálózati infrastruktúrát tud adni bérlői kereskedelmi tranzakcióihoz, VR/AR szolgáltatásokat tud megvalósítani, vagy egy bármikor gyorsan átkonfigurálható videós megfigyelő rendszert tud kiépíteni. Hasonló a helyzet a több bérlő által használt ipari parkokkal, ahol az egyes kisebb cégek ugyanazon a hálózatszeleten belül valósíthatják meg fejlett gyártási, tesztelési, logisztikai folyamataikat.

Ezzel a modellel a kkv-k hozzáférhetnek az 5G-hálózatok minden előnyéhez a magánhálózatok kiépítésének költségei nélkül. Ebben komoly szerepe lehet az ipari parkok, irodakomplexumok üzemeltetőinek is, melyek látványosan növelhetik szolgáltatásaik színvonalát, ha nem csupán valamiféle alap hálózati infrastruktúrát, hanem a hálózatszeletelés révén 5G-s campus networköt kínálnak bérlőiknek.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »