Vannak esetek, amikor a piackutatók csak mérsékelten lőnek mellé a jövőre vonatkozó becsléseikkel. Az 5G esetében például nem lehet okuk szégyenkezni: jól látták a technológia elméleti lehetőségeit (persze a számos kísérleti projekt miatt viszonylag könnyű helyzetben voltak, hogy jó használati eseteket és business case-eket írjanak le), miközben rendre arra is felhívták a figyelmet, hogy itt a technológia kicsit előre szaladt az üzleti igényekhez képest, melyeket a 4G LTE is ki tud szolgálni.

Mostanra azonban kezdenek helyére kerülni az utolsó építőelemek ahhoz, hogy végre valóban beindulhasson a nagy 5G-s üzlet. És most már az is jól látszik, hogy ez – elsősorban – nem a konzumer szegmens lesz. Mint az egyik hazai vezető telekommunikációs szolgáltató munkatársa fogalmazott: az 5G annak a végfelhasználónak, aki netezni, beszélgetni, streamelni akar, nem sok látványos újdonságot ad. Neki indifferens, hogy LTE vagy 5G, egy a fontos: zökkenőmentes legyen a szolgáltatás, ne akadjon a film, a zene, ne legyen hálózatkimaradás stb. – ezért tőlük önmagában az 5G-ért nem is lehet magasabb előfizetési díjat kérni, legfeljebb a nagyobb sávszélességért.

Európa és az 5G

2022 végén az Európai Unióban az 5G-lefedettség (csak a lakott területeket nézve) 81,2 százalék volt. Magyarország 58 százalékkal az EU-s mezőny az alsó harmadába, a kelet-közép-európai régióban inkább a középmezőnybe tartozik (lásd a grafikont). A régióban Litvánia áll a legjobban 90 százalékot meghaladó lefedettséggel, a sereghajtó pedig Románia 27 százalékkal. De hasonló szélsőségek jellemzik az EU más régióit is: míg pl. Máltán, Cipruson, Hollandiában és Luxemburgban 100 százalékos az 5G elérhetősége, és közel teljes Olaszországban és Dániában is, Belgiumban 30 százalék alatt van, Svédországban pedig épp hogy meghaladja a 20 százalékot.

Bár az EU átlaga többé-kevésbé összhangban van a célkitűzésekkel, egy a Telecommunications Policyn 2023 októberében publikált tanulmány szerint azt a célt nem sikerült elérni, hogy az EU diktálja a telekommunikáció új forradalmát. Valószínűleg ezért alakultak ki az egyes tagállamok között látványos és a gazdaság fejlettségétől teljesen független különbségek.

Az 5G-s technológiákban továbbra is egyértelműen az USA és Kína a vezető, a két országban nyújtják be például a legtöbb 5G-s szabadalmat (a szabadalmak "minőségét" is figyelembe véve valamelyest javul az EU-s bizonyítvány). Hasonló a helyzet a hálózati hozzáférés tekintetében. Az ETNO (European Telecommunications Network Operators) adatai azt mutatják, hogy hozzáférés tekintetében az USA, Dél-Korea, Japán és Kína egyaránt jobban áll az Uniónál.
 

A lefedettség azonban nem minden. Az Oookla nevű független elemző cég rendre felhívja a figyelmet: az 5G hálózatok sebessége nagyban függ attól, hogy milyen spektrumokon valósítják meg. Magyarországon a gyors kiépítés érdekében az állam alacsony (low-band), közepes (C-band) és a magas (high band) frekvenciákat egyaránt aukcióra bocsátott erre a célra. Az operátorok pedig a dinamikus spektrummegosztás segítségével a 4G-re használt sávokat is bevonták az 5G-s lefedettség növelésére. Ez azonban komoly sebesség-kompromisszumokkal járt, amit az Ookla adatai is jól mutatnak. Magyarországon például 2023 második negyedévére éves összevetésben jelentősen nőtt az 5G-s lefedettség, ám azzal párhuzamosan 202-ről 94 Mbit/s alá zuhant az az átlagos letöltési sebesség.

Ugyanez mutatkozik meg a magyar szolgáltatók eredményein is. Tavaly a második negyedévben az 5G-t zömében 3600 MHz-en megvalósító, azért viszonylag alacsony lefedettséggel is rendelkező Yettel 5G-je bizonyult a leggyorsabbnak, 404 Mbit/s-os letöltési sebességével átlagával régió szinten is a második, míg konkurensei nagyobb lefedettséget biztosítanak, de lényegesen alacsonyabb sebességen (lásd lentebb a grafikont).

Az persze a jövő zenéje, hogy melyik stratégia eredményesebb. Az 5G-s magánhálózati piac szempontjából, amely mintha külön életet élne, valószínűleg a hálózat minősége az elsődleges. Ez a szegmens egyébként rendületlenül és szinte minden uniós országban terjed. A Costum Market Insights egy elemzése az európai 5G-s magánhálózati piacot 2022-ben 1,1 milliárd dollár méretűre becsülte. A kutatók szerint a piacban óriási potenciál van: tíz év alatt (2032-ig) közel háromszorosára, 3,2 milliárdosra nőhet.

(Kattintson a képre a nagyobb mérethez)
 

Ez a növekedési dinamika négy fontosabb tényezőnek köszönhető. Először is: bár manapság kevesebb szó esik róla, mint az elmúlt néhány évben, az ipar 4.0 nem lefutott ügy, sőt! Azok a technológiák, melyekhez a fogalmat kötötték – pl. az IoT/IIoT (Internet of Things/Industrial Internet of Things), a mesterséges intelligencia és a robotika, az additív gyártás stb. – valójában az 5G-vel kapták meg a működésükhöz ideális alapinfrastruktúrát. Ez az a vezeték nélküli kommunikációs technológia, amely képes nagyszámú eszköz számára stabil és gyors kapcsolatot biztosítani alacsony késleltetéssel, ami elengedhetetlen például a különböző IoT-eszközök és -gépek közötti valós idejű kommunikációhoz, vezérléséhez.

Másodszor: drámaian nő a csatlakoztatott eszközök száma (okostelefonok, táblagépek, viselhető eszközök stb.). Emiatt a vállalatok számára még fontosabb lesz a dedikált 5G magánhálózat, amely a szeparáltsága miatt biztonságosabb és testre szabhatóbb, mint a nyilvános hálózatok.

Harmadszor: szaporodnak az új felhasználási esetek. Mindazok a koncepciók, melyek a technikai háttér miatt eddig csak elméleti lehetőségként jelentek meg (intelligens városok, egészségügyi ellátásban a betegkontroll vagy a betegségmegelőzés, logisztika stb.), megvalósíthatóvá váltak. Egy kórház működése például sokkal rugalmasabbá tehető, ha az 5G-s magánhálózatra kapcsolódó viselhető diagnosztikai eszközök segítségével valós időben figyelik meg a betegeket.

Negyedszer, de közel sem utolsósorban: fontos szerepe van a támogató szabályozási környezetnek. A GSM Association (GSMA) iparági szervezet szerint ennek már most látszanak áldásos hatásai. Eleve a világ összes magánhálózatának több mint 40 százaléka Európában működik, és ezeknek egyre nagyobb hányada használja az 5G-t.

Mit hozhat 2024?

Itt tartunk most. De mit hoz 2024? A piacelemzők szerint marad az 5G-s piac ellentmondásossága, bár a konzumer piacon is érzékelhető némi áttörés, nem függetlenül attól, hogy megjelenik a Z generáció a fogyasztói piacon. A Deloitte kutatása szerint 2023-ban az egy évnél fiatalabb okostelefonok 77 százaléka volt 5G-képes, amit a fiatalabb generáció már intenzíven ki is akar használni például videostreamingre, videojátékokra. Emellett körükben egyre általánosabb, hogy telefonjukat hotspotként használják, ami jelzi, hogy ha lassan is, de az 5G teret nyer az otthoni internetszolgáltatások piacán.

Ami az üzleti felhasználást illeti: a nagy informatikai megoldásszállítók terveiből egyértelműen kiolvasható (lásd pl. a Red Hat témába vágó idei e-bookját), hogy az 5G-ből a vállalati informatikai rendszerek szükségszerű átalakulását vezetik le. A rendkívül gyors, alacsony késleltetésű hálózat kombinálása az edge- és felhő-natív alkalmazásokkal minden iparágra kihat, legyen szó gyártásról, egészségügyről vagy közlekedésről. A 5G-vel – nem függetlenül az ún. network slicing technológiától, amellyel virtualizált és független logikai hálózatokat lehet létrehozni adott fiizikai hálózaton –, alacsonyabb költségen valósítható meg például az edge computing, azaz a számítási teljesítmény és a hálózati funkciók közelebb telepítése a hálózat széléhez. Valójában ez teszi lehetővé az olyan valós idejű adatfolyamot igénylő szolgáltatásokat, mint a VR/AR, a gyártósorok teljes robotizálása vagy a valós idejű orvosi diagnosztikai adatgyűjtés.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »