Már évek óta lehet tudni, hogy a Microsoft idén április 8-án befejezi az XP támogatását. Az operációs rendszer igazi sikertörténet. Bár az új verziók megjelenésével párhuzamosan a Microsoft fokozatosan próbálta háttérbe szorítani, mind a mai napig jelentős a részesedése a piacból, ami igencsak figyelemre méltó egy immár 13 éves operációs rendszertől. A StatCounter a múlt hónapban is 17,16 százalékos részesedést mért a netre kapcsolt gépek körében.

Abban, hogy ennyire népszerű a Windowsnak ez a változata, számtalan ok játszik szerepet, például az is, hogy a Windows 7-ig, amely a StatCounter szerint 50,4 százalékkal a legelterjedtebb operációs rendszer, nem sikerült igazán jó rendszert építenie a Microsoftnak.

Az hogy a támogatást leállítják, végül is érthető. Egyrészt van üzletpolitikai megfontolás is a világon, hiszen ott vannak az újabb Windows-verziók, másrészt az XP technikai korlát is, mivel a legmodernebb hardverek egy sor képességét már nem tudja kihasználni.

Tehát – tetszik vagy sem – végleg leáldozott az XP-korszaknak. Az alábbiakban összeszedtünk néhány fontos kérdést, hogy mi változik, és mire kell figyelni. Szinte mindegyik problémával foglalkoztunk. Most azonban nagyon is aktuális, hogy összefoglaljuk, amiről az elmúlt bő egy évben írtunk.

Sokan nem frissítettek új verzióra. Miért?

Jogosan merülhet fel a kérdés: ha elavult a rendszer, a vállalatok miért nem frissítettek újabb verzióra? Van egy obligát válasz, ami sok esetben érvényes is: csak. Azaz nemtörődömségből.

Persze vannak ennél nyomósabb indokok is, melyek közül első helyen az átállási költségek szerepelnek. Ez a költség tetemes is lehet. Egyrészt az új rendszerhez gyakran új hardver is kell, másrészt egy vállalatnál nemcsak annyiból állt egy átállás, hogy elvesszük a régi gépet a dolgozó asztaláról, és letesszük helyére az újat. Az átálláshoz társul egy migráció is, ami sok idő, és olykor sok pénz. Többek között az egyedileg fejlesztett vállalati szoftvereket is át kell gyúrni és így tovább.

Forrás: StatCounter Global Stats - OS Market Share

Magyarországon az IDC kutatása szerint például elsősorban a költségcsökkentés állt annak hátterében, hogy a szervezetek ragaszkodtak az XP-hez. A kutatócég egy tavaly tavasszal publikált felmérése szerint ez főleg a kkv-k körében volt igaz, akiknél az IDC akkor még nagy szórással ugyan, de 40-60 százalék közé becsülte az XP-s gépek arányát.

Az XP-támogatás körüli mizéria talán meglepő lehet, mivel ilyesmire korábban nem igazán volt példa. Az is igaz ugyanakkor, hogy a korábbi verzióváltásoknál a Microsoftnak sokkal rövidebb idő alatt sikerült rávenni a felhasználókat a váltásra.

Továbbra is működik!

Mindenekelőtt szögezzünk le: attól, hogy nem támogatja tovább hagyományos módon a gyártója, az XP még vidáman működik! Pontosabban ezért lehet számítani kisebb-nagyobb fennakadásokra. Ezek a fennakadások mindenekelőtt a biztonsági problémákból eredhetnek.

Mivel tegnap adták ki hozzá az utolsó biztonsági frissítést, valószínűleg folytatólagos használatával nőnek a biztonsági kockázatok. Minthogy az új biztonsági résekre nem érkezik javítás, a XP-hez ragaszkodók azt kockáztatják, hogy rendszerük a kiberbűnözés eszközévé, például spamküldő és DDoS támadásokhoz használható botnetek részévé válnak. Ez azonban csak átmeneti, mert ahogy csökken az XP-s gépek száma, úgy lesz egyre kevésbé kifizetődő károkozókat fejleszteni rájuk.

Ez különösen amiatt problémás, mert a Gartner szerint még a vállalati rendszerekben is jelentős az operációs rendszerek aránya. Nem véletlen, hogy a Microsoft azért nem teljesen hagyja magára az XP-t. Speciális szerződések keretében továbbra is nyújt hozzá támogatást.

Akkor miért nem használhatjuk a kiterjesztett támogatást?

A hangsúly a speciálison van. Ami egyben azt is jelenti, hogy ez bizony drága mulatság. Azok a vállalatok, melyek bármi okból továbbra is ragaszkodnak az XP-hez, ún. Custom Supportot vásárolhatnak, melynek keretében testre szabott biztonsági frissítéseket kapnak. Erre már vannak is példák, főleg állami szervezeteknél, ahol továbbra is sok tényező – például a migráció bonyolultsága és lassúsága – szól az XP mellett. A CIO.com szerint azért, hogy további egy évig támogatást kapjanak 85 ezer XP-s desktophoz, az Egyesült Királyság kormánya több mint 9,1 millió dollárt fizetett.

Az is az XP-zőket segíti, hogy például a Google továbbra is támogatja kedvenc operációs rendszerüket. Ez esetükben azt jelenti, hogy további egy évig a Chorme-ot az eddigiek szerint fejlesztik XP-re is. Persze a Google sem jófejségből szánta rá magát erre. A döntéshozók szeme előtt az összességében több százmillió XP-t futtató felhasználó lebegett, akiknek jelentős része Chrome-ot használ. Ráadásul ezek az emberek igazán elkötelezett Chrome-használók lehetnek, mivel az XP-vel az Internet Explorer 8 támogatása is megszűnt, ami újabb rést ejt a biztonságon.

Leállnak-e az ATM-ek?

Nem, nem állnak le, bár az XP-támogatás leállításának legnagyobb vesztesei kétségtelenül az ATM-ek. 95 százalékukban ugyanis még mindig az XP vagy annak Embedded verziója fut. Ahogy az ATM Industry Association a közelmúltban már figyelmeztetett, a pénzintézetek jelentős része nem tudta átállítani a bankautomatáit egy korszerűbb rendszerre. Van azonban segítség: egyrészt az, hogy az Embedded XP-t a Microsoft 2016. január 12-ig támogatja, másrészt a fentebb említett Custom Supportot.

Az ATM-ek ráadásul nem a nyilvános neten lógnak, így megvédeni is könnyebb őket, mint azokat a gépeket, amelyek közvetlenül elérik a nyilvános netet.

Mit lehetünk még tenni az XP-s rendszerek védelméért?

Elsőként azt, hogy telepítjük a legújabb és egyben utolsó frissítéseket. De van néhány egyéb olyan lehetőség is, amit emellett még érdemes megtenni.

Mint fentebb írtuk, az IE8 támogatása is megszűnt. Használjunk helyette olyan böngészőt, ami továbbra is támogatja az XP-t, például Chrome-ot vagy Firefoxot. De még ezekben is érdemes letiltani minden külső fejlesztőtől származó plug-int. Emellett le kell tiltani minden olyan beállítást, ami automatikusan megnyithat fájlokat, például pdf dokumentumokat. Távolítsunk el minden olyan alkalmazást a rendszerből, ami régi, és már nem is használjuk. Ezek is potenciális veszélyforrások.

Szofisztikáltabb vállalati rendszerekben alkalmazható például az a módszer, hogy az XP-s gépeket eldugjuk egy NAT (Network Address Translation) router mögé. Egyes szakértők szerint megoldás lehet az is, hogy valamilyen módon szeparálják az XP-s munkaállomásokat egy külön hálózatba.

És persze a legjobb megoldás: frissíteni új Windows-verzióra, vagy éppen egy másik operációs rendszerre.