Mostanában Vietnám jelentette a menekülő utat a főleg Kínában működő globális technológiai vállalatoknak. Az utóbbi időben már nemcsak az online gazdaságban érdekelt, hanem a gyártó vállalatok is a délkelet-ázsiai ország felé tendálnak. Ám a helyzet változni látszik. Minta a Nikkei írja, a délkelet-ázsiai ország adattárolásra vonatkozó szabályozásának módosítása rontja az üzletmenetet. Ráadásul ellentmond egy olyan kereskedelmi megállapodásnak, amely tiltja az adatok kötelező lokális tárolását.

Elsősorban az internetes gazdaságot érinti

Októberrel lép életbe az a szabályozás – a szakzsargonban 53-as rendeletként hivatkoznak rá –, amely szigorítaná az adattárolás szabályait, és kötelezné az ügyféladatok helyben tárolását. A rendelet értelmében az országban működő külföldi vállalatoknak  kötelező vietnámi szervereken tárolni az információkat, hogy a hatóságok ellenőrizhessék, hogy a felhasználók nem használják törvénysértő módon a platformokat, és ha mégis, akkor a vállalatok a helyi szabályozással összhangban kezelik a jogsértéseket, például blokkolják a törvénysértő posztokat. Törvénysértésnek számít például közzétenni, megosztani nemzetbiztonságot sértő, államellenes, erőszakra uszító, a közrend megzavarására alkalmas és gazdasági károkat okozó tartalmakat. (A további részletekről például itt lehet tájékozódni.)

A weboldalakat akkor is blokkolhatják a hatóságok, ha üzemeltetőjük nem tárolja a felhasználó emailjeit, telefonjának, hitelkártyájának, biometrikus azonosítójának, valamint kapcsolati hálójának (akikkel a felhasználó kapcsolatba vagy interakcióba lép) adatait, de még az etnikai hovatartozásra és a politikai nézetekre vonatkozó információk sem kivételek. Mint a Nikkei megjegyzi, októberben egy az USA nyomására felpuhított változat lép életbe, például nem generálisan, csak bizonyos feltételek mellett írja elő az adatlokalizációt.

Amellett, hogy a rendelet nem teljesen felel meg a magánélet védelmével kapcsolatos alapelvárásoknak, ellentmond annak a szabadkereskedelmi egyezménynek, amelynek aláírásával Vietnám vállalta, hogy nem alkalmaz az adatok lokalizálást előíró szabályokat. Az erről rendelkező Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership (CPTPP) megállapodást 2018-ban írta alá Vietnám mellett tíz további ország, többek között Szingapúr, Kanada, Ausztrália és Mexikó.

Megerősödhet ez a tendencia

Mint az üzleti lap írja, az is probléma, hogy Kína, ahol a vietnáminál is szigorúbbak a kibertörvények, jelezte: szeretne csatlakozni a CPTPP-hez. Ez pedig megerősítené Vietnám adatkezeléssel kapcsolatos álláspontját a szövetségen belül.

Japán és Kanada, amelyek a CPTPP létrehozásának motorjai voltak, egyértelműen jelezték ellenérzéseiket, valamint hogy figyelemmel kísérik a vietnámi kormányzat következő lépéseit. Kanada sürgeti Vietnámot, hogy az adatok továbbítására és tárolására/feldolgozására vonatkozó törvényeit és rendeleteit hozza összhangba a CPTPP elektronikus kereskedelemre vonatkozó pontjaival. Hasonlóan nyilatkoztak a Nikkei-nek a japán illetékesek is.

Az üggyel kapcsolatban még a BSA (Business Software Alliance) is hallatta a hangját. A globális szoftverkereskedelmi szervezet (amelynek már szinte az összes jelentős szoftverszállító és felhőszolgáltató a tagja lett) szerint a vietnámi rendelet versenyhátrányba hozza a tagvállalatait, mert rontja a megfelelő beszállítók és az ügyfelek megtalálásának lehetőségét. Ugyanakkor az adatok biztonságára egyáltalán nincs hatással. Ez a helyzet Vietnám számára is káros lehet. Jared Ragland, a szervezet APAC régióért felelős egyik igazgatója, szerint ez hosszú távon azt eredményezheti, hogy a vállalatok más, barátságosabb szabályozású országokba mehetnek.

Hasonló véleményen van egy másik lobbicsoport, az Asia Internet Coalition is, melynek többek között tagja a Google, az SAP és a Meta. Szerintük Vietnámnak Szingapúr és Dél-Korea példáját kellene követnie, mely országok nem akadályozzák, hanem inkább segítik az adatok szabad áramlását.