Az IT-vezetőktől is új megközelítést kíván, ahogy növekszik az üzleti területek érdeklődése az új digitális megoldások, mindenekelőtt a mesterségesintelligencia-eszközök iránt – gyakran a meglévő vállalati rendszerek mellett, a belső szabályok ellenében is. Egyre magasabb az IT-irányítás komplexitása, ami a stratégiára és a napi gyakorlatra egyaránt hatással van. Hogyan kezelje ezt helyzetet a vállalat informatikai vezetője? Megint újra kell gondolni ezt a szerepkört? Hogyan teremthető meg az összhang az üzleti és a technológiai szempontok között?

November 11-én a La Vida DUNA Rendezvényházban került sor a tizedik alkalommal megrendezett CIO Budapest konferenciára, ahol Az irányítás visszaszerzése címmel jó gyakorlatokat igyekeztünk összegyűjteni és bemutatni a fenti kérdésekkel összefüggésben. A konferencia programját most is a Vezető Informatikusok Szövetségének szakmai támogatásával állítottuk össze: a rendezvényt Fritsch Róbert, a szövetség elnöke nyitotta meg, idei keynote előadónk pedig a 2025-ben Év Informatikai Vezetője díjjal elismert Szöllősi Tibor, az MVM Csoport CIO-ja volt.

Menedzser vs. technológus vagy menedzser és technológus? című előadásában tágabb összefüggésbe helyezte a mesterséges intelligencia vállalati bevezetését: bemutatta azt a folyamatot, ahogy az MI berobbanása átalakította a vállalati informatikát és az üzlet viszonyát a hagyományos IT-technológiákhoz és az adatokhoz. Az informatikai vezetők szerepének változásáról szólva betekintést kaptunk az MVM digitális stratégiájába, illetve abba, ahogy az csoportszinten, a HR-stratégiával egymást kiegészítve megteremti egy új szervezeti minőség alapját.
 

A holding IT-irányítási keretrendszerét három kritikus governance terület határozza meg (IT-, data- és innovation /IT customer governance), ezek kapcsán szóba került többek között a csoportmenedzsment-modell funkciók szerinti véglegesítése, a csoportirányítási képesség növelése a szerepkörök tisztázásával, vagy az akvizíciókat végrehajtó szervezetekre jellemzően a tagvállalatoknál kialakuló árnyékinformatika (shadow IT) kezelése. Az előadás mindezeken keresztül megerősítette, hogy ma már tényleg nincs üzlet IT nélkül, de IT sincs üzlet nélkül.

Gyakorlati kérdések az MI korában

A CIO Budapest konferencia délelőtti programja Becker Zoltán, az EURO ONE rendszermérnökének prezentációjával folytatódott: ennek során olyan MI-megoldásokat ismerhettünk meg, amelyek abban támogatják a vállalati informatikát, hogy kiszolgálóból valódi szolgáltatóvá váljon a modern üzleti környezetekben. A META-INF üzletfejlesztési vezetője, Utasi Mátyás ügyféltörténeteken keresztül mutatta be a modern IT-szolgáltatásmenedzsment (ITSM) elkerülhetetlen bevezetések meghatározó tényezőit, és azt, hogy miként lehet már az első pillanattól mérhető üzleti értéket teremteni.

Ezt követően Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója mutatott be olyan módszert, ami választ adhat a mesterséges intelligencia mélyebb vállalati alkalmazásával kapcsolatos aggályokra, és amelynek révén az érzékeny adatok megosztása nélkül is kihasználható a szervezeteken belül a modern MI potenciálja. Az Alvicom innovációs vezetője, Ambrus András a ma már jól automatizálható vállalati (különösen a back office) folyamatok MI-alapú megvalósításáról beszélt az MI és workflow kulcsszavak napi gyakorlatba való bevezetését illetően.
 

A délelőtti panel utolsó előadása Székely Sándor (DÁP-szakértő, CEO, DBX) a Digitális Állampolgárság Program digitális aláírásának lehetőségeit ismertette az üzleti folyamatokban. Mivel ezt már a gazdaságilag aktív lakosság döntő része képes használni, minden adott a "digital first" folyamatokhoz, a prezentáció pedig sorra vette a nagyvállalati DÁP eAláírás műszaki részleteit, kihívásait és felhasználási lehetőségeit. Ezzel aztán el is érkezett a kávészünet és a kiállítók ideje, majd rákanyarodtunk a 2025-ös CIO Budapest második részére.

Látványosan egy MI-látványprojektről

Leveli András, az LSK Hungária üzlet- és termékfejlesztési igazgatója aktuális fejlesztéseken keresztül mutatta be a jó gyakorlattá válás folyamatát, ahogy az ügyféligény-vezérelt fejlesztési stratégia olyan folyamatokat indít el, amelyek a későbbiekben nagy arányban épülnek be a vállalati tudástárba. Az adatmennyiség exponenciális növekedéséről és az IT-biztonság első pilléreire vonatkozó szemléletváltásról Kamarás Bálint (security architect, Clico Hungary) beszélt a projektek támogatásának és értékteremtő képességének biztosítását illetően.

A kiberbiztonsági praktikumot a jogászok szemszögéből is megvizsgáltuk: Vári Csaba (head of IPTech, Baker McKenzie) előadása a NIS2 hatálybalépését követő egy év elteltével járta körül a biztonsági megfelelés gyakorlati tapasztalatait, a felkészüléstől a belső szervezeti kihívásokon vagy az információs rendszerek azonosítása és rendszerezésén át a belső képzések és a humán faktor szerepéig. Ezt követően került sor a CIO Budapest idei panelbeszélgetése, melynek témáját az MI és a legacy adatkoncepciók adták a BI, a Big Data és az MI vonulatát követve.
 

A kerekasztalban Szentiványi Gábor, Husvéti Zsolt, a Scirge alapítója és technológiai vezetője, dr. Kocsis Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiai tanácsadója, illetve Schmidt Pál (data architect chapter lead, OTP Bank) vitatta meg Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő moderálása mellett, hogy a piaci szereplők csak az "átcsomagolást" vagy egy forradalom újabb fokozatát látják, és mit gondolnak a mesterséges intelligencia valós lehetőségeiről. Szó esett az MI viszonyáról is a régebbi adatközeli technológiákkal, illetve arról, hogy a szabályozói környezet követi, vagy terelgeti is az innovációt.

A mesterséges intelligencia meghatározásán túl a beszélgetés kitért az MI-stratégiák szektorális sajátosságaira, a szabályozott és nagyobb mozgásterű szereplőkre, valamint arra a kérdésre is, hogy az európai uniós vagy állami stratégiák hogyan illeszkednek a piac várakozásaihoz és terveihez. A szabályozás kapcsán a résztvevők olyan témákat is körüljártak, mint az érzékeny adatok kezelése az MI-fejlesztésében és használatában, a hazai piaci szereplők érettsége, a prognózis nehézsége akár egy-két éves távlatra, és egyáltalán arra, hogy mit jelent a rövid- vagy középtáv az MI-hez hasonló, villámgyorsan fejlődő technológia esetében.

A konferencia programjának utolsó eleme egész biztosan a legérdekesebb előadások között volt. Urbán Ernő, az ERLA Film producere, akit legtöbben Bíró Adáról, az M1 Delta című műsorának AI-alapú avatárjáról ismernek, azt mutatta be, hogy mitől lehet sikeres egy mesterségesintelligencia-projekt nemcsak itthon, hanem a nemzetközi pályán is. A filmes szakember prezentációjában rendkívül látványos, MI-vel készített filmbetétekkel is illusztrálta a technológia korlátait és lehetőségeit az alkotásban és a valós feladatok támogatásában, magát a fejlesztési folyamatot, emellett pedig a mesterséges intelligencia építésével vagy felhasználásával járó felelősséget is, amit a saját környezetünkben éppen tapasztalható jelenségek nem feltétlenül tükröznek.